A BÉT vesztesége sokkal komolyabb is lehetett volna, ha a hazai jelzáloghitelezésben élenjáró OTP Bank és az FHB bank részvényeivel való kereskedést nyilvánvaló elővigyázatosságból már a nyitás előtt nem függesztették volna fel a pénteki tízszázalékos zuhanás megismétlődésétől való aggodalmak miatt. A két bank papírjaival egész nap szünetelt a kereskedés, noha szakértők szerint az hatalmas megkönnyebbülést jelentett a hitelintézetek számára, hogy a végtörlesztés lehetőségét nem kötötték össze számukra kötelezően újabb forinthitelek folyósításával.

Azt az adóst, akit hitelképesnek ítél tehát a pénzintézet, forinthitellel segítheti frankkölcsönének végtörlesztésében, ám azokat, akik rizikót jelentettek eddig is, nem kötelesek ily módon támogatni a bankok.Magyarán az érintettek – és nem a rászorulók – töredékén segít ezúttal is a kormány.

A befektetők egészen kora délutánig az Orbán-féle bejelentésekre vártak, attól tették függővé további lépéseiket. Addig egy görög államcsőd eshetősége szabta meg a kereskedés irányát – természetesen lefelé. Előbb még a pénteki, két százalék körüli amerikai esést kellett beépíteni az árfolyamokba, s csak ezután jött a görög csődhelyzet veszélye miat ti fejveszett menekülés a bankrészvényektől. Elsősorban az elértéktelenedő görög állampapírokból hegyeket felhalmozó francia és német pénzintézeteket érte utol a befektetők „haragja”.

A görögországi érdekeltségekkel is rendelkező és a leminősítés határán lévő BNP Paribas, Societe Generale és Credit Agricole árfolyama Párizsban tíz százalék feletti zuhanást produkált, ezt megközelítő esést szenvednek el Frankfurtban a Deutsche Bank és a Commerzbank részvényei is. Olyan mértékű eladási hullám bontakozott ki, hogy a vezető német tőzsdeindex, a DAX egy pillanatra az ötezer pontos lékektani határ alá is benézett, hogy aztán gyorsan visszatérjen onnan.

Az euróövezeti bonyodalmak miatt a dollár is erősödött az euróhoz képest, az árfolyam az 1,36-os szinten stabilizálódott. Ahogy gyengült az euró, úgy nőttek a magas államadóssági mutatókkal rendelkező országok törlesztőképességét jelző felárak a nemzetközi piacokon. A törlesztés leállása esetére vonatkozó biztosítási felár Magyarországnál két és fél éves csúcsra, 443 bázispontra ért, ami befektetői megítélésünk szempontjából meglehetősen kellemetlen hír. Az igazsághoz tartozik, hogy a perifériás országokat is hasonlóképpen büntették a befektetők.

Az sem tett jót a hangulatnak, hogy a 33 fejlett országot tömörítő Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb, júliusi keltezésű, a makrogazdasági mutatók és a jövőbe mutató menedzserindexek alapján képzett CLI-indexe immár a negyedik egymást követő hónapja hanyatlik, s az ipari nagyhatalmak közül ma már egyedül Japánról nem mondható el, hogy a receszszió felé vette volna az irányt.

Erős túlzás lenne azt állítani tehát, hogy a nemzetközi piacok figyelmét Orbán Viktor szavai kötötték volna le tegnap, s miután a végén kiderült, hogy a pénzügyi rendszere stabilitását kisebb sokk érte a végtörlesztési szabályozás felpuhításával, mint azt az eredeti javaslatban sugallták, a forint is és a tőzsde is minimálisan viszszaerősödött a piaczárásra, de pénteki szintjét még így sem tudta megközelíteni.