– Már tavaly sem voltak valódi bértárgyalások, helyette a személyi jövedelemadó-változtatások negatív hatásainak kompenzálásáról volt szó. Ha lesz is bármilyen egyeztetés (amire jelenleg nem sok kilátás van), akkor vélhetően idén is hasonló forgatókönyv szerint zajlanak majd az események – mondta a Népszabadságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, ha a jelenleg hatályos jogszabályokból indulunk ki – amelyek szerint megszűnt a bértárgyalások hagyományos terepe, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), illetve januártól a kormány rendeletben határozza meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét – akkor nagyon úgy tűnik, hogy a kabinet nem is igazán akar egyeztetni a szociális partnerekkel. (A munkavállalók 80 százaléka utóbbi körbe tartozik.)

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára szerint mindenekelőtt jó lenne megismerni a kormányzat konkrét adóterveit. Anélkül kár tárgyalásokat kezdeni, hogy nem világos, mi lesz az adójóváírás sorsa. Utóbbi kivezetése ugyanis alapvetően befolyásolja a jövő évi minimálbért.

A jogszabályok szerint elvileg október végén ülésezik először a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amely az OÉT megszűnése után terepet ad az érdekegyeztetésnek. Igaz, nem az érdeminek, hiszen a kormány nem lesz a tagja, csupán állandó meghívottként vesz részt rajta, s a tanácsnak semmilyen döntési jogköre nincs. Korábban, az OÉT-ben a kormányzatnak állandó tagként, kötelező jelleggel konzultálnia kellett a felekkel a minimálbérről, a szakmai bérminimumról, a bérajánlásról. Majd az OÉT-ben született megállapodás alapján hirdette ki jogszabályban a számokat.

Az új törvényjavaslat a legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot eleve úgy jelöli meg, mint ami a kormány hatásköre, illetve a 300 ezer forintnál kevesebbet keresők elvárt béremelése gyakorlatilag kigolyózza a bérajánlást, amelyet korábban nem kötelező jelleggel kellett végrehajtaniuk a cégeknek.

Ráadásul az érintettek ugyan elküldték a regisztrációjukat a tanácsba, de eddig még arról sem kaptak viszszajelzést, hogy az megérkezett, a tanács ülésére szóló meghívót meg pláne nem láttak. Bizonyára a nemzetgazdasági tárcánál sem ismerik még a menetrendet, hiszen napok óta nem tudják megválaszolni az erre vonatkozó kérdésünket, mint ahogyan azt sem, hogy mikor jelenik meg a rendelet az alacsony keresetűek munkabéremelésének elvárt mértékéről. Arról sincs hír, hogy nyitott fülekre talált-e a munkaadók és a munkavállalók azon kérése, hogy az NGTT-ben jöjjön létre egy albizottság, amelyen a szociális partnerek egyeztetnének a bérekről – annak ugyanis nincs sok értelme, hogy például a környezetvédőkkel vitatkozzanak oda nem illő ügyekről.

Persze – logikusan gondolkozva –, hogy is lehetne döntés bármiről. Amíg nincsenek meg legalább a kézzelfogható tervek szintjén a jövő évi adóváltozások, nehéz bárkinek bármit mondani. Ha ugyanis a kormány továbbra sem hátrál meg, és folytatja a „reformot”, azaz kivezeti a félszuperbruttót és megszünteti az adójóváírást, akkor az alacsony keresetűek esetében az adóváltozások negatív hatását megint csak a munkaadóknak kell kompenzálniuk, hogy nettóban lehetőleg senki se vigyen haza kevesebbet, mint idén.

A közszférának annyival jobb a helyzete, hogy az érdekegyeztető fórumaik továbbra is megvannak, azokat még nem számolta fel a kormány, azaz velük kötelező egyeztetni. A vállalkozások és a munkavállalók meg nem tehetnek mást, mint várják, hogy megszólítsák őket és elmondhassák a véleményüket. Ez eddig nem történt meg. Központi béralku hiányában helyi szinteken kell majd egyezségre jutniuk a munkaadóknak és a a munkavállalóknak.

Valahol hiányzik a pénz

A tavalyi bértárgyalásokon 4-6 százalékos bruttó béremelést fogadtak el. A Rogán Antal-féle bérmonitoring-bizottság február táján eszmélt rá, hogy az adóváltozások miatt sok munkavállaló járt rosszabbul, nem egy közülük az állam által finanszírozott területeken dolgozott. A versenyszféra a statisztikai adatok szerint betartotta a vállalását: a KSH szerint idén az első fél évben átlagosan 5,3 százalékos bruttó béremelés történt a cégeknél, míg a költségvetési területen 1,1 százalékos csökkentést regisztráltak (annyi megjegyzéssel, hogy a 2010. első negyedévi keresetkiegészítés dobta meg a bázist). A rendszeres, tehát prémiumok, egyéb eseti jellegű kifizetések nélkül számított keresetek a versenyszférában 4,1 százalékkal nőttek, a költségvetési szektorban a közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletmény 1,6 százalékkal emelkedett.

3,6%

A NEMZETGAZDASÁGBAN átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete, ami több mint 211 ezer forintot jelentett.

Az OÉT legutóbbi ülésekor is úgy vélték: nem voltak valódi tárgyalások