A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a devizában jegyzett lakáshitelek és jelzálogalapú szabad felhasználású kölcsönök állománya meghaladja az ötezermilliárd forintot, ami azt jelenti, hogy ha az adósok minden devizahitelt visszafizetnének vagy forintra váltanának, akkor a pénzintézetek a jelenlegi árfolyamok mellett több mint ezermilliárd forintos veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni.

Ez már nemcsak a bankok tavalyi, összesen közel húszmilliárd forintos veszteségéhez, vagy az éves szinten 120 milliárd forintos elvonást jelentő bankadóhoz képest lenne jelentős véráldozat, hanem a tőkehelyzetükhöz képest is. Az Európai Bank Hatóság (EBA) júliusi stressztesztjén jól szereplő magyarországi bankok egy csapásra elveszítenék saját tőkéjük közel felét.

A devizahitelesek többsége azonban nyilván nem tud, vagy nem akar majd élni az alacsonyabb árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével. Valószínűleg eleve kiesik az a 262 ezer adós, aki rövidebb-hosszabb ideje nem tudja törleszteni adósságát. Ám azok se biztos, hogy tudnak élni a lehetőséggel, akik még rendben fizetik a hitelüket.

A bankok ugyanis a válság óta magasabb önrészt várnak el: az MNB adatai szerint az idei második negyedévben az új, forintalapú lakáshitelek mindössze 11 százalékánál volt 80 százalék felett a kölcsön aránya az ingatlan értékéhez képest. Ezzel szemben a devizahitelesek csaknem felénél volt ez a mutató 80 százalék felett, jórészt azért, mert a frank vagy az euró erősödése megdobta a tőketartozás forintban kifejezett értékét.

Ez azt jelenti, hogy ezek az adósok nem kapnának annyi hitelt, mint amennyi a jelenlegi adósságuk, így nem tudnák forintalapúra váltani devizakölcsönüket – ha csak nem tudnak bevonni fedezetként további ingatlant. Javítja az arányt, hogy a tőketartozás a frankhiteleseknél 22, az euróban eladósodottaknál 11 százalékkal csökkentené a végtörlesztésnél használt alacsonyabb árfolyam, ám az adósok nagyjából harmada még így is fennakadna ezen a rostán.

Mindent összevetve a 800 ezer devizahiteles nagyjából harmada tudna élni ezzel a lehetőséggel, és a tegnapi tájékoztatóján Lázár János frakcióvezető sem számolt 200–300 ezernél több adóssal.Ha ez utóbbi kalkulációt elfogadjuk, a bankok átváltásból származó vesztesége még így több száz milliárd forintra rúgna.

Nem véletlenül adott hangot kételyeinek tegnapi közleményében az MNB is. E szerint a jegybank csak olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek a fizetőképes adósokat nem sodorják a nem fizetés irányába, valamint amelyek hatására a bankok tehervállalása nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

A Magyar Bankszövetség tegnap egy szűkszavú közleményben reagált a javaslatra. A szervezet elnöksége péntek délután rendkívüli ülést tartott, és elemezte az elérhető publikus információk alapján (miután a kormánytól vagy a Fidesz-frakciótól erről előzetesen nem kapott tájékoztatást) a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos javaslatot. A bankszövetség ezek alapján arra jutott, hogy az elképzelés jelentősen veszélyezteti a pénzügyi intézményrendszer stabilitását, valamint nagyon súlyos makrogazdasági következményekkel járhat. A várható, negatív hatásokra és veszélyekre az elnökség felhívta a kormányzat figyelmét.