Egy látszólag kedvező ajánlat a kormánytól
A hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára semmilyen segítséget nem jelent, a megemelkedett havi részletet még valahogy kinyögőket legfeljebb a devizaárfolyamok további hátrányos alakulása okozta veszteségtől kíméli meg, miközben a terhüket a jelenlegi szinten stabilizálja, a tehetősebbeknek viszont talált pénzt jelent – nagyjából így lehetne összefoglalni a Fidesz-frakciónak azt a javaslatát, melyet Lázár János tegnap ismertetett Hajdúszoboszlón, és amiről vasárnap dönt a kormány.
Az elképzelés szerint a svájcifrank-alapú hiteleket 180, míg az euróban jegyzett kölcsönöket 250 forintos árfolyamon lehetne végtörleszteni, az ezzel járó veszteséget pedig a bankoknak kellene benyelniük. A frakcióvezető arról nem beszélt, hogy a javaslat minden devizahitelre, vagy csak a jelzálogalapú kölcsönökre vonatkozik-e, illetve hogy mi a helyzet a japán jenben jegyzett adóságokkal, de az eddigi intézkedések alapján valószínűsíthetően a lakáshitelesek és a szabad felhasználású jelzálogkölcsönüket törlesztők élhetnének a lehetőséggel, a jenalapú hiteleknél pedig száz egységre vetítve kétszáz forinton húznák meg a határt.
A végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamok maximálásával főleg azok járnának jól, akiknek van annyi megtakarításuk, hogy egy összegben vissza tudják fizetni devizahitelüket. Frankalapú kölcsön esetében ők a jelenlegi, 230 forint körüli árfolyammal számolva tőketartozásuk több mint ötödét spórolhatnák meg, ez egy tízmilliós adóság esetében 2,2 millió forint talált pénzt jelent. Az euróhiteleknél ennél kisebb a nyereség: 278 forintos árfolyammal számolva 11 százalék, ami, maradva az előbbi példánál, 1,1 millió forint megtakarítást jelent annak, aki elég tehetős hozzá, hogy tízmilliós tartozását így rendezze.
Az adósok többségének persze ez nem valós alternatíva, ám azoknak, akik úgy kívánnak élni a lehetőséggel, hogy forintalapú hitellel váltják ki meglévő, devizában jegyzett adósságukat, érdemes kétszer is végiggondolniuk, hogy mit nyerhetnek, illetve veszíthetnek ezzel. A devizaalapú jelzáloghitelekből még átlag tizenöt év futamidő van hátra, így mi is ezzel, illetve a devizaárfolyamok esetében az említett 230-as (frank) és 278-as (euró) szintekkel számoltunk, valamint a jelenlegi átlagos hiteldíjmutatókat (thm) vettük alapul. Ez alapján azt kaptuk, hogy a frankhitelek esetében hiába csökken a tőketartozás forintban számított értéke 22 százalékkal a végtörlesztéseknél alkalmazott kedvezmény eredményeként, a piaci alapú forinthitelek magasabb terhe miatt a törlesztőrészlet így is közel három százalékkal nő.
Az euróalapú hitelek átváltásakor valamelyest rosszabb a helyzet: a tőketartozás forintban számított értéke 11 százalékkal csökken, a kamatkülönbözet miatt viszont a törlesztőrészlet így is hat százalékkal emelkedik.Míg ugyanis a frankalapú lakáshitelek átlagos thm-je hat százalék körül van, az euróban jegyzett kölcsönöknél pedig ez a mutató 7,5 százalék, addig a piaci alapú forint lakáshiteleknélmost az átlagos thm 10,5 százalék.
Nyugalmasabb időkben, kedvezőbb devizaárfolyamok mellett a veszteség nagyobb, hiszen kisebb arányban csökken a tőketartozás, és a törlesztőrészlet is egy alacsonyabb szinthez képest emelkedik. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) bejelentése előtti egy hónapban nem ritka 240 forint, vagy e fölötti frank mellett persze a nyereség is nagyobb, illetve már a törlesztőrészlet is csökkenést mutatna, elemzők azonban a jegybanki beavatkozástól a frankárfolyam 220–230 forint közötti stabilizálódását várják. (Az SNB kedden jelentette be, hogy nem engedi 1,2 százalék alá erősödni a frankot az euró val szemben.)
A törlesztőrészlet alakulása persze nagyban függ attól, hogy hány évig kell még fizetnie a hitelét az adósnak. A devizaalapú és a forinthitelek kamata közti különbség rövid távon nagyobb mértékben érvényesül, vagyis, ha valakinek az átlag tizenöt évnél kevesebb van hátra a törlesztésből, akkor a havi kiadása nagyobb mértékben emelkedik az említett mértékeknél az átváltás eredményeként. Ám mindent egybevetve a devizahitel forintosítása azt jelenti, hogy az adós megszabadul ugyan az árfolyam jelentette kockázattól, törlesztőrészlete azonban ezután már leginkább csak akkor csökken, ha a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mérsékli a jelenleg hatszázalékos jegybanki alapkamatot, ám erre, a jelenlegi bizonytalan piaci környezetben, várhatóan egy ideig még nem kerül sor.
Biztosan nem segít a javaslat viszont azokon, akik már most sem tudják törleszteni adósságukat. A pénzügyi felügyelet adatai szerint jú nius végén 262 ezer devizahiteles csúszott a részletek fi zetésével, közülük 142 ezren már több mint kilencven napja nem törlesztenek. Többségüknek vélhetően semmennyi megtakarítása sincsen, hiszek akkor még lenne miből törleszteniük, annyi pénzük viszont biztosan nincs, hogy egy összegben rendezzék adósságukat. Számukra a devizahitelük forintosítása sem jelent megoldást, mivel a magas törlesztőrészletet már így sem tudják fizetni, annak további emelkedését pedig garantáltan nem bírnák kigazdálkodni. Arról már nem is beszélve, hogy az ilyen nehéz helyzetben lévő ügyfelek valószínűleg amúgy sem kapnának a bankoktól új forinthitelt ahhoz, hogy meglévő tartozásukat kiváltsák.
Mennyibe kerül a végtörlesztés?
Az elő-, illetve a végtörlesztésnek külön ára van a bankoknál, de egy korábbi rendelkezés már könnyített ezen a kötelezettségen. E szerint egyszer lehet ingyen végtörleszteni, azt is csak akkor, ha már legalább két év eltelt a futamidőből és a befizetett összeg nem haladja meg a szerződésben meghatározott kölcsön felét. Magyarán egy tízmilliós hitelből legfeljebb ötmilliót lehet egyszerre úgy idő előtt visszafizetni, hogy a bank ne számítson fel utána külön díjat, de ezt is csak egyszer teheti meg az ügyfél. Minden más esetben a végtörlesztett összeg egy-, illetve jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek esetében másfél százalékos költségével jár a befizetés.
Az általános szabályok alól két kivétel van. Amenynyiben a tartozás már nem haladja meg az egymillió forintot, akkor azt ingyen végtörlesztheti az ügyfél, feltéve, hogy a megelőző egy évben nem volt előtörlesztése. A másik szerint viszont a bank minden esetben felszámíthatja a díjat, ha a törlesztés részben vagy egészében egy másik pénzintézet által folyósított kölcsönből történik. Lázár János szavaiból arra lehet következtetni, hogy a bankok semmilyen költséget nem számolhatnak majd fel a végtörlesztés esetén.
Ellenzéki vélemények
Az MSZP elnöke veszélyes politikai blöffnek tartja a Fidesz–KDNP javaslatát. Mesterházy Attila az MTI-nek megküldött reakciójában azt írta: az elképzelés szakmailag nonszensz, megalapozatlanságát a piaci reakciók jelzik. A javaslat csak azon keveseknek ad alternatív megoldást, akik komoly megtakarítással, vagyonnal rendelkeznek és eddig is tudták fizetni a havi törlesztőrészleteiket – tette hozzá.
Hasonló véleményen van Schiffer András is. A frakcióvezető úgy fogalmazott: a bankokat azért szorítják meg, hogy azokelőtt nyissanak lehetőséget a végtörlesztésre, akik egyébként is képesek egy összegben visszafizetni a hitelüket. Szavai szerint a Fidesz „nem először és nem utoljára (…) úgy csinál, mintha megoldana egy problémát, közben pedig a felső réteget, a gazdagokat gazdagítja tovább”.
A Jobbik szerint egyelőre „zavaros és kidolgozatlan” a Fidesznek a devizahitelek végtörlesztéséről szóló legutóbbi javaslata. Volner János képviselő elmondta: egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen feltételek mellett valósulna meg ez az elképzelés, de hangot adott kétségeinek, hogy a kormány az ügyben „menynyire lesz az emberek pártján és menynyire a bankokén”.