A keddi kormányülést követően bejelentett jövedékiadó-emelések inflációs hatását egyelőre méricskélik a lapunk által megkérdezett elemzők, abban azonban nincs vita közöttük, hogy a fogyasztói árindex ezek nyomán biztosan magasabb lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a hüvelykujjszabály alapján az emelkedés durván 0,2 százalékpontos lehet az idén és jövőre egyaránt.

A keddi kormányülést követően bejelentett jövedékiadó-emelések inflációs hatását egyelőre méricskélik a lapunk által megkérdezett elemzők, abban azonban nincs vita közöttük, hogy a fogyasztói árindex ezek nyomán biztosan magasabb lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a hüvelykujjszabály alapján az emelkedés durván 0,2 százalékpontos lehet az idén és jövőre egyaránt. Ebben a legnagyobb, 0,1 százalékpontos lökést a gázolaj drágulása adná, de ennek megítéléséhez még további információkra lesz szükség. A kormány ugyanis tegnap közleményben tudatta, hogy a fuvarozóknak biztosított kereskedelmi gázolajár (2011. január óta literenként 6,50 forint) nem szűnik meg, hanem a jövedékiadó-emelés mértékével megegyezően növekszik. A literenkénti 13 forintos emelés költségvetési hatásai így kétségesek, a teherfuvarozóknak nem lesz muszáj külföldön tankolniuk, az adó a magyar büdzsébe is befolyhat.

A szeszes italok, a dohányáruk és a játékadó megduplázása teszi hozzá az inflációhoz a másik 0,1 százalékpontot. E termékek adóemelése – szemben a gázolajéval – kalkulálható volt, a dohánynál például a brüsszeli előírások miatt menetrend szerinti emeléseket kell végrehajtani, hogy az elvárt uniós szintre jusson 2017–2018-ra a termék adótartama. A jövedékiadó-emelések nyomán a Takarékbanknál 3,1-3,2 százalékosra módosították a decemberre várt inflá ciót, noha az jó esetben a háromszázalékos szint alá is süllyedhetett volna. Suppan Gergely szerint a fogyasztói árindex jövőre – a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljának megfelelően – három százalék közelében mozog majd, nagyon nem tér el attól. Érdeklődésünkre úgy vélte, a jövő héten publikálandó augusztusi inflációs adat éves összevetésben 3,3, százalékos lehet, azaz 0,2 százalékponttal magasabb a júliusinál.

A szeszes italoknál és a dohánytermékeknél az utóbbi három és fél évben két jelentősebb havi árugrást mértek a statisztikusok, ezek a soros jövedékiadó-emelésekkel voltak összefüggésben. Először 2009 júliusában az előző hónaphoz képest 2,9, majd 2010 januárjában 2,6 százalékos átlagos árnövekedést mértek ezeknél a termékeknél. A kiegyensúlyozott árképzést jelzi, hogy az elmúlt 12 hónapban az alkoholok és a dohánytermékek ára a havi infláció alatti mértékben változott. És nem csak felfelé, hiszen tavaly év végén és idén áprilisban éppenséggel olcsóbbak lettek ezek az élvezeti cikkek. A gázolaj ára a világpiaci ármozgásokat heti folytonossággal követi, abban ennek megfelelően nagy kilengések mutatkozhatnak.

A Központi Statisztikai Hivatal a pénzromlási ütem számításánál figyelembe vett összetevők között az idén 3,60 százalékos súlyaránnyal szerepelteti a dohánytermékeket és 4,77 százalékkal a szeszes italokat. A gázolajat az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoport-reprezentánsai közé sorolja, a benzinnel együtt ketten 5,50 százalékos súllyal képviselik magukat az árindexben.

Különös szilveszter

– Kizárt eset, hogy a kereskedelem le tudná nyelni a kormány jövedékiadóemelését, ezt csak dübörgő forgalom mellett lehetne megtenni, de az élelmiszer-kiskereskedelemben négy éve folyamatos forgalomcsökkenés érzékelhető – kommentálta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kormányzat tegnap bejelentett szándékait. Ráadásul a mostani adóemelés élvezeti cikkeket érint, s a kereskedők amúgy is rászánják magukat, hogy e termékeken hozzák be az olcsó kenyér vagy tej árát. Az viszont roppant valószínűtlen lenne, ha egy kereskedő a kenyér árát emelné az olcsó sör érdekében.

A hétszázalékos jövedékiadó-emeléssel terhelt cigaretta speciális terület: ott a kiskereskedelmi árrés olyan kicsi, hogy lényegében a gyártók szabják meg az árakat.

A kormány az alkoholoknál öt, ezen belül az aromás égetett szeszeknél 50 százalékkal növeli az adóterhet. A kereskedők szerint „az arányokra ügyelve” történik az áremelés. Egy abnormális mértékű adóemelés nyomán ugyanis várhatóan jóval nagyobb mértékben esne a forgalom, így a büdzsébe kevesebb adóbevétel folyna be, mint a jelenlegi adóteher mellett.

Kulcskérdés lehet, hogy a kormány mikor vezeti be az új adókat. Vámos György vélekedése szerint amennyiben decemberre időzíti az adóemelést, úgy a szilveszteri italforgalom megmentheti a bevételeket. (B. Z.)