A Pricewaterhouse Coopers (PwC) könyvvizsgáló és tanácsadó óriás friss felmérésének tanúsága szerint ugyan a FTSE 350 indexhez tartozó vállalatokon belül a következő tizenkét hónapban az felső vezetői fizetések továbbra is gyorsabban növekednek majd, mint a többi dolgozóé, de egyes főnökök ölébe nem hullik jelentős fizetés és prémiumemelés. 2012-re a vállalatok több mint felénél lesz érvényben olyan rendszer, mely lehető teszi korábban kiosztott bónuszok, kedvezmények visszavételét, amennyiben a topmenedzserek által hozott döntések előnytelenül befolyásolták az üzletmenetet. A bankok közül a 2008-as globális hitelválságot súlyosan megszenvedett, közel 70 százalékos állami tulajdonba került RBS csatlakozott elsőként a szisztémához. Mint erről keddi számában a City AM ingyenes üzleti lap tudósított, a legtöbb „visszaszerzési rendszer” a részvényopciókra és egyéb hosszú távú ösztönzőkre vonatkozik. A konkrét döntéseket a fizetéskiegészítésekkel, jövedelemrészesedésekkel foglalkozó munkahelyi bizottságok hozzák meg.

A PwC egyik szakértője ennek kapcsán óvott a túlzott lelkesedéstől, mondván, nem biztos, hogy a részvényeseknek olyan mértékű visszatérítést sikerül elérniük, mint amilyenben reménykednek. A megállapodások ugyanis gyakran csak a komoly elszámolási szabálytalanságokat és a bizonyítható csalásokat, sikkasztásokat érintik.

A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett hetvenhat – köztük a FTSE 100-hoz tartozó huszonöt – vállalat mintegy 13 százaléka fagyasztja be a felső vezetői juttatásokat, míg szinte hihetetlenül hangzó 85 százalék nem tervezi a bónuszok emelését. A bankvilágban egyre gyakoribbá vált az utóbbi időben, hogy az ellentmondások elkerülése érdekében a fix fizetéseket növelték a prémium kárára. Ettől függetlenül nem zártak rossz pénzügyi évet a londoni tőzsdén jegyzett top cégek vezérigazgatói, akiknek a jutalma közel 30 százalékkal volt magasabb, mint az előző tizenkét hónapban.

Ősszel várhatóan ismét akcióba lép Vince Cable, az üzleti életért felelős, időnként City-ellenesnek látszó liberális demokrata miniszter, aki javaslatokat terjeszt elő a felső vezetői fizetések témájában. Már korábban szóvá tette, hogy egy brit vállalat igazgatója átlagosan hatvankilencszer annyit keres, mint egy alkalmazottja. Ugyanez a szorzó Svédországban „csak” 34. „Komoly problémának” tartotta, hogy a vezetői jövedelmek nem tükrözték a cégek negatív eredményeit, és rendre sokkal gyorsabban növekedtek, mint a részvényárfolyamok.

Hozzáértők szerint a politikusoknak kevés eszközük van a kiugró menedzserjövedelmek megfékezésére. A jövedelmek kötelezően előírt korlátozása visszatartaná a kezdeményezéseket, ám fokozná a döntés bojkottálására tett kísérleteket. Mint erről nemrégiben a Financial Times is beszámolt, a britek a kérdésben igen frusztráltak, és támogatják a kormányt a legmagasabb és legalacsonyabb keresetek közötti szakadék szűkítésében, ugyanakkor nem bíznak abban, hogy ez meg is fog valósulni.