Segítségért kiáltó brókercégek
A cégek (Concorde Értékpapír Zrt., az Erste Befektetési Zrt., a Buda-Cash Brókerház, az Equilor és az ING Bank) a pénzügyi felügyelet, az MNB és a magyar kormány közbenjárását kérik, hogy a Budapesti Értéktőzsde osztrák tulajdonosa a jelenlegi jól működő MMTS-hálózattal párhuzamosan ne vezessen be olyan új kereskedési rendszert – a XETRA-t –amely többletterhet jelentene a hazai szolgáltatóknak. – S ami lehetővé teszi, hogy a hazai piacra belépjenek a külföldi brókercégek, ezzel gyengítve a magyarok pozícióit – hangzott el tegnapi sajtótájékoztatójukon.
A cégek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek küldött levelükben szintén a XETRA bevezetésének elhalasztását szorgalmazták. Ellenkező esetben jó néhány hazai munkahely kerülne veszélybe, mert a magyar brókercégeket hátrányosan érintené az új helyzet. Az öt társaság vezetője nem is érti, miért van szükség a BÉT osztrák többségi tulajdonosa részéről erre a lépésre. Pál Árpád, a Concorde vezetője elmondta, két hete 12 tőzsdetag vállalat aláírásával már írtak egy levelet a tőzsde vezetőinek, hogy vegyék le a napirendi pontról a kereskedési rendszert érintő kérdést.
A cégek nem tagadják: a tőzsdetagok féltik pozícióikat, a magyar börze újkori húsz éve alatt elért eredményeiket, de ez a lépés szerintük nem csak a tőzsde, hanem a költségvetés számára is káros következményekkel járna, például csökkennek a kereskedéshez kötődő adóbevételek.
– A közgyűlést ráadásul úgy tájékoztatták, hogy a XETRA ügyében piaci konszenzus van, erről azonban szó sincs – jegyezte meg Pál Árpád. A helyzet már csak azért is visszatetszést kelt, mert míg a külföldi szolgáltatók be tudnának jutni a magyar piacra, arról nincs információ, hogy a hazai befektetési szolgáltatók miképpen tudják majd elérni a BÉT fő tulajdonosának holdudvarába tartozó másik három piacot, a bécsit, a ljubljanait és a prágait.
Katona Zsolt, az ING Bank magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója szerint az időzítés is szerencsétlen. A válság miatt a hazai szolgáltatók forgalma és bevételei jelentősen visszaestek, nem is beszélve a banki különadók jelentette teherről. Ráadásul hónapok óta ismert, hogy a Deutsche Börse és a New York Stock Exchange-Euronext egyesülésével a világ legnagyobb tőzsdéje jön létre: az fúzió után hónapokon belül kiderül, hogy mely kereskedési rendszerek lesznek irányadók világszerte. Márpedig a jelek szerint más irányvonal lesz uralkodó, mint amit a BÉT osztrák tulajdonosai szeretnének, azaz nem a XETRA „alapon” fut majd a kereskedés. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a BÉT által most bevezetni kívánt rendszert nagyon hamar – akár két éven belül – le kell cserélni.
Hogy mennyibe kerülhet az új rendszer bevezetése, azt Szécsényi Bálint, az Equlior vezérigazgatója nem tudta megmondani. Ezt – mint megjegyezte – többször kérdezték a tőzsde vezetőitől, ám érdemi válaszokat nem kaptak, csupán azt: nem lesznek jelentősek a költségek.
Ellentőzsde szerveződhet
– Mi a magyar tőzsde mellett tesszük le a voksunkat. Amennyiben azonban nem veszik figyelembe a szavunkat, akkor a régi terveket is le lehet porolni – válaszolta Pál Árpád arra a kérdésre, hogy ha panaszuk nem talál meghallgatásra, esetleg szóba jöhet-e egy ellentőzsde életre hívása.
