Az EU külügyminiszterei szombati találkozójukon döntöttek így. Az embargót Kína és Oroszország ellenzi, mondván: az nem vezet sehova. A The Wall Street Journal adatai szerint Szíria napi 370 ezer hordó kőolajat hoz a felszínre, s ebből ezer hordónyit exportál, döntően Európába. Az ország bevételeinek harmadát adja az olajipar, amely túlnyomórészt olyan külföldi energetikai konszernek kezében van, mint a francia Total vagy a brit–holland Shell.

Magyarországot is érzékenyen érinti az embargó, hiszen a Mol leányvállalata, a horvát INA révén jelentős szénhidrogénmezők kitermelési jogával rendelkezik Szíriában. Az arab ország egyre nagyobb szerepet tölt be a Mol-csoport életében, innen származik a nyers szénhidrogének mintegy hat százaléka, s a kitermelést a következő három évben meg szeretnék triplázni. Szakértők szerint a Mol-csoportot kellemetlenül érinti ugyan az embargó, de a kieső mennyiség nem olyan volumenű, amit nem lehetne akár saját kitermelés fokozásával, akár importtal pótolni, s emiatt az energetikai konszern eredményét sem ronthatja számottevően a kiviteli stop –amennyiben az nem húzódik akár évekig.

Szíria olaja hiányozni fog a piacról – bár annyira nem, mint Líbiáé –, s ez az árakon is észrevehető lesz majd. Egyelőre azonban a recessziótól való félelem a legfőbb áralakító tényező. A Portfolio.hu elemzői szerint a héten áremelést hajthat végre a Mol az üzemanyagoknál, mivel a dollár erősödött, a termékárak pedig emelkedtek a múlt héten.