Óvatosan a szuperbruttóval!
Abban, hogy a kitűzött hiánycélt tartani kell, a hozzászólók is megerősítették Orbán Viktort és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. – Annak mikéntje másodlagos, a lényeg, hogy teljesüljenek a tervek – fogalmazott forrásunk. Matolcsy utóbb úgy interpretálta a megbeszélést, hogy egyetértés született: nincs szükség megszorításra. Ezt beidéztük nyilatkozónknak, aki annyit fűzött hozzá: politikai szlogenekkel nem kíván foglalkozni.
A találkozón részt vevők mindegyike előtt világos volt, hogy a világgazdaság lassulása nem hagyja érintetlenül a magyar gazdaságot. – A strukturális átalakításokkal ennek ellenére nem szabad várni – összegezte a véleményeket forrásunk, akit az egykulcsos szja-rendszerrel kapcsolatos álláspontokról is kérdeztünk. Matol csy erről azt mondta, hogy a közgazdászok nem gondolják jó megoldásnak az adóemelést, az egykulcsos, arányos jövedelemadózás mellett szerintük ki kell tartani.
– A megbeszélésen kialakult egy határozott vélemény, hogy az egykulcsos adónak semmi köze a költségvetés növekvő hiányához, akkor is keletkezett volna bevételi lyuk a büdzsében, ha másféle adórendszer működik, mert a gazdasági lassulás hatásait az sem tudta volna kivédeni – emlékezett vissza az elhangzottakra a közgazdász. (A szintén jelen lévő Bod Péter Ákos az Indexnek ugyanakkor arról beszélt, hogy néhány társával szóba hozták: az egykulcsos szja nem hozta a tőle várt gazdaságélénkítő hatást, és a foglalkoztatási adatokon sem látszik a javulás – forrásunk ilyen megjegyzésekre nem emlékezett.)
A kormányt arra biztatták, hogy a strukturális átalakításokat hajtsa végre, azokból ne visszakozzon. Elsősorban az egykulcsos adórendszer került ebben az összefüggésben napirendre, ami nem rövid távú program, hanem stratégiai fontosságú terület nyilatkozónk szerint. Többen tanácsolták a kormányfőnek, hogy a szuperbruttó kivezetésével még várjon egy-két évet. Egyértelmű visszajelzést erre a felvetésre nem kaptak, de forrásunk szerint a kormány képviselői elég eltökéltnek tűntek, hogy az eredeti ütemezés szerint folytatódjék a jövedelemadó rendszerének átalakítása (vagyis jövőre feleződjön a szuperbruttó, két év múlva eltűnjön, és az adójóváírás is megszűnjön).
A tanácskozáson a kormány képviselői nem beszéltek arról, milyen intézkedésekkel próbálják visszaterelni az év elején kijelölt pályára az idei költségvetést. Ennek kapcsán inkább a meghívottak ötleteivel lehetett megismerkedni, itt esett szó a forgalmiadórendszerben meglévő jogszabályi lyukak befoltozásáról, a fordított áfa bevezetéséről, amivel több százmilliárd forintot lehetne a költségvetésbe terelni. Orbán Viktor este, a TV2-nek adott interjúban már arról beszélt, hogy mivel a költségvetési elemek zárolására már nemigen van mód, ezért megemelnék a szerencsejátékadót, illetve a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját, emellett elhalasztanak néhány, az idei évre tervezett kiadást. Utóbbiról többet nem árult el, de ilyen lehet például a PPP-projektek kivásárlása vagy a MÁV és a BKV konszolidálása.
A tervek szerint a tanács ezzel nem fejezte be munkáját, havonta összeülnek elemezni a gazdasági helyzetet – jelentette be tényként a találkozót követő tájékoztatón Szijjártó Péter. Ám úgy tudjuk, a megbeszélésen nem hangzott el egyértelmű kijelentés a rendszeres ülésekre vonatkozóan.
Miből csökkenhet az adósság?
A megbeszélést követő tájékoztatón Matolcsy György hitet tett amellett, hogy folytatni kell a deficitcsökkentő gazdaságpolitikát, mert „továbbra is veszélyes a helyzet a gazdaság sebezhetősége miatt”. Lapunk kérdésére, hogy milyen eszközök értékesítésével folytatódik az államadósság csökkentése (ami Orbán Viktor szerint a következő egy hétben a nyugdíjvagyonból megtörténik), miután az állampapírokat már bevonták, a miniszter kitérő választ adott: szerinte a következő kormányülésen ígéretes döntési alternatívákat fognak bemutatni. Ami tudható: az Államadósság Kezelő Központ idén értékesíteni akar minden, az átvett nyugdíjvagyonba tartozó eszközt, erről Pleschinger Gyula vezérigazgatója beszélt a héten. Az ezermilliárd forint értékű befektetési jegy beváltása egy lépésben öt százalékkal mérsékelné a most 20 ezer milliárdos államadósságot.
