Az állami nyugdíjrendszert választó egykori ügyfelek átlagosan 76 ezer forintot, összesen mintegy 230 milliárd forint reál hozamot és tagdíj-kiegészítést kapnak. Bár ennek az összegnek egy jelentős részét vélhetően elviszi az adósságok, leginkább a svájci frankban jegyzett hitelek megugró törlesztőrészletének fizetése, a várakozások szerint jut majd a megtakarítások növelésére is.

A tapasztalatok szerint a 2008-as válság hatására világszerte nőtt az öngondoskodás jelentősége, emelkedett a rendelkezésre álló jövedelemhez mért megtakarítások aránya. Nincs ez másként Magyarországon sem. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona, vagyis a pénzügyi megtakarítások és a hitelek különbsége – nem számolva az időközben az államhoz átkerült magánnyugdíjpénztári vagyonnal – az ötödével nőtt három év alatt. A jelentős javulás a hiteltörlesztések erőteljes növekedésének és a bruttó megtakarítás minimális növekményének az eredője, így a folyamatnak mindkét oldalról jelentős lökést adhat a reálhozamok kifizetése.

A nyugdíjrendszer átalakítása ugyan pénzügyi szempontból csak egyszeri hatást jelent, a megtakarítási hajlandóság általános erősödése mellett azonban mind többen tartják fontosnak az állami nyugdíj melletti öngondoskodást, amely a befektetési alapok mellett a rendszeres megtakarítási programok népszerűségének emelkedésében is tetten érhető – mondták lapunknak az Uni Creditnél. A magyarok kockázatkerülőbbek, mint a nyugat-európai országok polgárai. Megtakarításukat jelentős részben bankbetétben vagy olyan tőkevédett konstrukciók ban helyezik el, ahol lehetőség nyílik a bankbetétnél magasabb hozam elérésére.

Az általánosan jellemző kockázatkerülés ellenére néha a magyarok is engednek az extra haszonnal kecsegtető lehetőségek csábításának. Az elmúlt egy-két évben azon ügyfelek egy jelentős része, akik a válság 2008. végi elmélyülése után kiszálltak minden rizikósabb pozíciójukból, lassanként visszavásárolták értékpapírjaikat – ez főleg a befektetési alapok esetében volt tapasztalható. Korábban nem ismert mennyiségben hazai kisbefektetők még a tőzsdén is megjelentek, ami elsősorban a hazai tőzsdei cégek részvényeinek forgalmában mutatkozott meg jól láthatóan. Ugyanakkor ez a folyamat idén megfordulni látszik, s újra a kockázat kerülése veszi át a megtakarításokban a főszerepet, bár az is tény, hogy a többség nem hagyja ott a frissen megismert terepet – tették hozzá az UniCreditnél.

A rizikó mérséklése és a tőzsdei hullámok meglovaglásán nyerhető extraprofit azonban nem kell hogy kizárják egymást. Mind többen ismerik ezt fel az ügyfelek közül is, nem véletlenül nő rohamtempóban az aktívan kezelt, tőkevédelmet nyújtó befektetési alapok népszerűsége. Az UniCredit és a Pioneer legújabb ilyen alapja, a Trendváltó Plusz lényege például, hogy az alapot kezelő szakemberek a tőzsdék aktuális teljesítményének függvé nyében naponta döntenek arról, az alap vagyonának mekkora része kerüljön kockázatos (részvény-, illetve árupiaci) befektetésekbe. Az alap ötéves lejáratra százszázalékos tőkevédelmet nyújt, az első évben pedig fix nyolcszázalékos hozamot fizet a befektetőknek. Ezt követően a lejáratig nem fizet, a hozam a működésben közben elért teljesítménytől függ.