Néhányan a recept módosításával kerülik meg a törvényt
Hiba volt: bár a gyártókmár korábban is jelezték, hogy az adó okozta, öt és húsz százalék közötti árnövekedés miatt leépítésekre kényszerülhetnek, ám részletszabály nélkül több terméknél, illetve cégnél nem lehetett biztosan tudni, milyen mértékben érinti a díj.
Ennek ellenére a szaktárcák a jogszabály szeptember elsejei hatálybalépésének a pillanatára időzítették, hogy válaszoljanak a szakmai szervezetek kérdéseire. Az érintett gyártóknak így a nyár folyamán jobbára vakon kellett dönteniük arról, milyen lépéseket kell hogy megtegyenek az adó miatt – így könnyen lehet, hogy olyan döntéseket is meg kellett hozniuk, amelyekre amúgy nem lett volna feltétlenül szükség.
Mint ismeretes, a chipsadót a kormány azzal a meggondolással vezette be, hogy ezzel ösztökélje a gyártókat és a fogyasztókat az egészségesebbnek vélt élelmiszerek gyártására, illetve fogyasztására, így az új adó neve is népegészségügyi termékdíj lett.Míg a kormány 20 milliárd forint bevételre számít az adóból, addig a szakmai szervezetek összesítése szerint 26milliárd forint lesz az érintett cégek adóterhe. Ebből legtöbbet, 12-15 milliárdot az édességek és sós rágcsálnivalók gyártóinak kell befizetniük.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége többször jelezte, hogy az adó elsősorban a hazai kisés középvállalkozásokat érinti súlyosan, mivel a multinacionális gyártók nemzetközi hátterüknek köszönhetően nem rogynak össze a csak a magyar piacra érvényes adótehertől. A szakmai szövetség úgy látta: az adó mintegy kétezer, az ágazatban dolgozót érinthet hátrányosan.
Az adó miatt végül elsőként mégis a Chio Magyarország Kft. lépett. A Világgazdaság információi szerint a tulajdonos döntése nyomán a gyártó nem telepíti Magyarországra a tervezett popcorngyártó sorát és a mogyorós termékek gyártócsarnokát sem. Ezzel azonban koránt sincs vége az édesipari cégek kényszerű lépéseinek. Úgy tudni, több gyártó leépítésekre készül az ágazatban. Bélai Krisztina, az édességgyártók szövetségének főtitkára egyelőre nem kívánt erről részletekbe bocsátkozni, úgy fogalmazott: néhány héten belül kiderül, mely cégek mekkora leépítésre kényszerülnek.
Az üdítőitalok adója literenként öt, az energiaitaloké 250, az édességeké kilogrammonként száz, a snackeké és az ételízesítőké kétszáz forint. Az adó mértékénél azonban nagyobb mértékben nőnek a fogyasztói árak. A chipsadó ugyanis az áfaalap részét képezi, azaz a termékadóval megnövelt átadási árára kerül a 25 százalékos áfa, továbbá ehhez mérten állapítják meg a kiskereskedők is az árrésüket.
A gyártók közül aki tudja, próbálja minimálisra csökkenteni az adónak kitett termékeit. A sajtóban is megjelentek találgatások arról, hogy egyes rágcsálnivalók só nélkül kerülnének forgalomba, az Éfosz berkeiből származó vélekedések szerint viszont jobbára csak az üdítősök tudnak kikerülni a törvény hatálya alól, az édesipari gyártók aligha. A Hell Energy Magyarország Kft. például tegnap jelentette be, hogy energiaitalait az adóköteles koffein helyett ezentúl mate-tea és teobromin keverékével turbózzák fel. A cég szerint az egészségesnek szánt serkentő ital kifejlesztése már egy éve elkezdődött, és a chipsadó csak „felgyorsította” az új termék bevezetését.
Ömlesztve már egészséges
A gyártók számára még egy – jobbára elméleti – lehetőség van, hogy megússzák az adót: egy kövér jogtechnikai hibának tűnő passzus miatt a chipsadó csak az előre csomagolt termékekre vonatkozik, a kimért árura nem. Bár ömlesztett csokoládéról vagy chipsről nem lehet beszélni, azonban a passzus miatt megnőhet a kifejezetten rosszabb minőségű kimért szaloncukor árelőnye a csomagolt, magasabb beltartalmi értékű szaloncukorral szemben.
