Szerepel ő időről időre a sajtóban is – számtalan díj tulajdonosa, mindegyiket a vendéglátás színvonalával, törzsközönségének szeretetével érdemelte ki. Az azonban mindenkit meglepett, hogy tavaszszal egy magyar vonatkozású kiállítás szponzorai között látták viszont.

A bécsi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Színházmúzeum igazgatója keresett meg – meséli Fodor Mária. A múzeum a magyar írók bécsi kapcsolatairól szóló kiállításra készült (a budapesti Petőfi Múzeummal együttműködve), s így támadt az ötlet, nem lehetne-e a megnyitó vendégeit magyaros ételekkel, italokkal kínálni. Az igazgató nem csinált titkot abból, hogy a költségvetés szűkös, így inkább támogatásról, mint üzleti lehetőségről lenne szó. Fodor Mária gondolkodás nélkül felvállalta a segítséget. Magyarországi boros kapcsolatait ajánlotta fel, így a március eleji megnyitón a vendégek jóféle szekszárdival koccinthattak. A Wekler pincészet, amely Mária, illetve az Ilona Stüberl beszállítója, ugyancsak nem bánta meg: végül is forog a név, akinek ízlik, megkérdezi, honnan érkezett a bor. Márpedig az osztrák piac nem akármi, nehéz meghódítani – soha nem lehet tudni, melyik az első lépés.

A magyar események felkarolása régi szokás a Stüberlnél. A belváros kellős közepén, a Graben egyik mellékutcájában 1957-ben nyitotta meg korlátozott befogadóképességű kis éttermét Somlai Mihály, akinek felesége a névadó. Az volt a hátsó gondolata, hogy elérhető áron hazai ízekhez juttatja az ’56 ősze után Bécsbe szakadt magyarokat. Ennyivel nem érte be, a lehetőségekhez képest támogatta is vendégeit. A belvárosi Ilona Stüberl nem megélhetésükhöz kellett – ezt másik nagy forgalmú éttermük biztosította –, valóban valami jót akartak cselekedni a honfitársakért. Később Somlai még életében átadta a vendéglőt mostohalányának, Fodor Máriának. Mária eredetileg más pályára készült, de kiderült, hogy ritka érzéke van a vendéglátáshoz is.

Tiszteli a hagyományt, nemcsak a vendéglő nevét hagyta meg, de megtartotta a ház specialitását, az Ilonáról elnevezett palacsintakölteményt is. A hagyományokhoz pedig felfogása szerint a mecenatúra is hozzátartozik. Ha adódik egy magyar vonatkozású esemény, amelynek segíteni kell, első szóra megteszi. A hazai irodalom múzeumi bemutatkozása összekötve a magyar borászat népszerűsítésével pedig különösen közel áll a bécsi vendéglősné szívéhez. Egyben jó példa arra, érdemes amagyarmarketinghez igénybe venni a külföldön élő honfitársak önzetlen segítségét.