Abban így immár tökéletesnek tűnik az összhang, hogy a 17 euróövezeti tagállam kormányának és parlamentjének késlekedés nélkül el kell fogadnia a júliusi „görögmentő” uniós csúcson felvázolt intézkedési csomagot. Ezzel meg lehetne nyugtatni a világgazdasági növekedés lelassulása miatt amúgy is ideges piacokat.

Barrosóhoz hasonlóan nyilatkozott az ügyben az euróövezeten kívüli Lengyelország kormányfője. Donald Tusk, az uniós elnökségi szerepkört július elejénMagyarországtól átvevő Lengyelország nevében támogatásáról biztosította az adósságválság kezelésére irányuló törekvéseket Barrosóval közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. A második negyedévet a mai európai viszonylatban fantasztikusnak mondható 4,3 százalékos GDP-bővüléssel letudó lengyelek elnökségük fontos feladatának tekintik, hogy elősegítsék az euróövezeti adósságválságból való kilábalást, és katalizálják a megtorpanni látszó európai gazdasági növekedést.

Erre komoly igény mutatkozik, főként a végzetesen eladósodott Görögország részéről, de Olaszországra is jócskán ráfér egy nagygenerál. Az Olasz Központi Bank tegnap azzal riogatta a befektetőket, hogy ha a növekedés gyenge marad, akkor a kormány minden jó szándéka ellenére sem fogja tudni az előzetesen meghatározott ütemben törleszteni lejáró adósságát. Ignazio Visco, a jegybank igazgatóhelyettese szerint a növekedés az idén egy százalék alá süllyed, és jövőre még ennél is rosszabbak a kilátások, miközben a piaci feszültségek tartóssá válnak Itáliában. A központi bank korábban egy százalékra tette a 2011-es és 1,1 százalékra a 2012-es növekedési várakozását, ezzel szemben elemzők szerint az idén már a 0,7 százalékos GDP-bővülés is bravúrnak számítana Olaszországban.

Szenátusi bizottsági meghallgatásán Visco a stagnálás veszélyére hívta fel a képviselők figyelmét és arra, hogy ez rendkívüli mértékben megnehezíti az olasz GDP 120 százalékát kitevő adóssághegy lebontását. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Központi Bank (EKB) sürgetésére elfogadott, 2013-ig szóló 45,5milliárd eurós költségvetési kiigazítási programnak – magyarul: megszorításoknak – mindenképpen tartalmaznia kellene gazdaságélénkítő elemeket is. Enélkül ugyanis nehezen lehet megakadályozni, hogy az euróövezet harmadik gazdasági hatalma recesszióba süllyedjen. Visco a cégek számára kedvezőbb vállalkozási feltételeket tart kívánatosnak, és a versenyképességük fokozását is elengedhetetlennek tartja.

A költségvetés kiegyensúlyozását megcélzó program fellazítása öngyilkossággal érne fel, bár az erre irányuló törekvések egyre markánsabban jelentkeznek. A magas keresetűekre kivetni tervezett különadó például elesett, csakúgy, mint az önkormányzatok finanszírozásában felvázolt korlátozások. Ennek ellenére Silvio Berlusconi miniszterelnök hétfőn elégedetten nyugtázta, miszerint a belső átcsoportosításokkal elérték, hogy egy centet sem kellett engedniük a 45,5 milliárdos, „kőbe vésett” összegből.

A kormányfő vékony pallón egyensúlyozott, ugyanis a módosítások átvezetésénél figyelembe kellett venni koalíciós partnerének, az kormányból való kilépéssel fenyegetőző Északi Ligának a követeléseit is. Nagy kérdés, hogy a piacok menynyire tartják hitelesnek a római előadást. Az EKB tartja magát ígéretéhez, és szorgalmasan vásárolja az olasz állampapírokat, ám a hozamok csak nem akarnak megnyugtató szintre süllyedni. A keddi állampapír-aukción is a rossz volt a hangulat, ezt jelezte, hogy az irányadó német államkötvény és olasz megfelelője közötti hozamkülönbség a szimbolikus jelentőségű 300 bázispont fölé nőtt, figyelmeztetve Itáliát, hogy a legkisebb lazítási kísérletet is azonnal és könyörtelenül megtorolja a piac.

Lagarde támogatóra talált?

Andrea Enria, az Európai Banki Hatóság (EBA) elnöke személyében befolyásos támogatóra talált Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki az európai bankok kötelező jellegű feltőkésítésére tett javaslatot a hét végén. A Financial Times Deutschland keddi cikke szerint a bankok ellenálló képességének növelését célzó elképzelés kivitelezésében Enria szerepet szánna az adósságtörlesztési nehézségekkel küzdő euróövezeti országok pénzügyi támogatására létrehozott segélyalapnak, míg Lagarde a feltőkésítésben elsősorban a kormányokra és a magánbefektetőkre támaszkodna. Az EBA ugyanakkor tegnapi közleményben cáfolta az értesülést. A szervezet szerint Enria csupán az európai bankrendszer támogatási lehetőségeiről alkotott nézeteit juttatta el uniós intézményekhez, a pénzintézetek azonnali és nagy összegű feltőkésítését nem tartja szükségesnek. (K. B.)

45,5 MILLIÁRD

SILVIO BERLUSCONI kormányfő augusztus 3-án ismertette a 45,5 milliárd eurós költségvetési kiigazítások fő vonalait. Azóta sok minden változott, egyedül a végösszeg maradt érintetlenül a politikai csatározások során.