A Társadalmi Integrációs Díjat kétévente adja át az ERSTE Alapítvány, amelynek 25 százalékos tulajdonrésze van az ERSTE Bank-csoportban. Az alapítvány története a XIX. század elejére nyúlik vissza, az első osztrák takarékbank egyfajta úttörő civil társadalmi kezdeményezésként alakult meg. A kétszáz éves múltra tekintő szervezet egyik legfontosabb értékének az egyesült Európát, a határokon átívelő sokszínűséget tartja. Ennek szellemében hozta létre a Társadalmi Integrációs Díjat 2007-ben, amellyel a civil szektort akarja erősíteni a régióban. Ezt olyan projektek támogatásával érné el, amelyek innovatív ötleteken keresztül segítik a hátrányokkal küzdő csoportok társadalmi integrációját és csökkentik kirekesztettségüket. 2007-ben azért hoztuk létre ezt a díjat, mert hiszünk az előítéletektől mentes és az esélyegyenlőséget megteremtő társadalmak létezé sé ben. Mindannyiunknak hozzá kell járulnia az ilyen társadalmak megteremtéséhez – mondta a díjátadón Andreas Treichl, az alapítvány igazgatóságának elnöke.

Öt különdíj

Az első díjat szimbolizáló, focilabda nagyságú tengeri sünt és az elismeréssel járó 40 ezer eurót egy a férfierőszak áldozatainak fenntartott menedékház, a zágrábi Névtelen Nők Háza kapta. A szervezet létrehozója, Radek Sevcu lapunknak azt mondta: személyes élményei hívták életre a menedékházat, ahol kilenc szobában egy éven keresztül tartózkodhatnak nők és gyerekeik. Ezalatt intenzív terápiás segítséget kapnak, és olyan fogódzókat (jogi tanácsadás, átképzési programok, szakmatanulás), amelyek segítségével talpra tudnak állni. A második díjat – és a vele járó 30 ezer eurót –a szlovák Roma Sajtóügynökség kapta. Ez a civilszervezet a negatív romakép ellen küzd. A harmadik díjjal járó 20 ezer eurót egy rijekai, hajléktalanokat befogadó menedékhely (Szent Ferenc Rózsái Hajléktalan Menedékhely) vette át.

A szervezet sikeresen illeszti vissza a társadalomba a családi támogatás vagy mentális, fizikai bajok miatt hajlék nélkülivé vált embereket.

Öt magyar projekt külön elismerésben részesült. A Társaság a Szabadságjogokért „Romaprogram nem csak romáknak” elnevezésű projektje a 16 ezer eurón felül hazavihette a „közönségdíjat” is, vagyis azt az elismerést, amelyet a döntőbe jutott szervezetek maguk közül választottak ki. Dénes Balázs, a TASZ elnöke lapunknak úgy nyilatkozott:

„Magyarországon romaprogramunkra özönlenek a gyűlölködő levelek. Emiatt különösen jó érzés, hogy külföldön ilyen elismerést kapunk”. Vélhetően a jogvédelemben eddig nem használt skype-os újításukkal nyerhették el a nemzetközi zsűri tetszését. A program lényege, hogy kistelepüléseken, gettófalvakban a skype segítségével nap mint nap ügyeletet tartanak a TASZ jogászai. A településekről így jutnak el a központba azok az ügyek, amelyek a helyi hatalmi elit visszaéléseiről szólnak.

Külön díjat nyert Pásztor Eszter tolmácsnő projektje is, a Bódvalenke-Freskófalu. A borsodi faluban Pásztor Eszter egy Afrikában látott ötletet valósított meg, egész házfalakat beborító cigány témájú festményekkel csalogatják a faluba a turistákat. A vendéglátás, az idegenforgalom munkát ad a rendkívül rossz körülmények között élő helyieknek. Az új közmunkaprogram teljes kilátástalanságba taszítja a bódvalenkeieket, a két évvel ezelőtti 16 ezer forintos egy főre jutó havi átlagjövedelem mára 12 ezer forint alá süllyedt.

Díjat nyert aRetextil, ökológiai és humán recycling program, amelyben kizárólag megváltozott munkaképességűek dolgoznak. Levetett ruhákat, kidobott textíliákat dolgoznak fel, és öko-dizájn termékeket készítenek belőlük. A technológia magyar szabadalom.

Takács Mária, aki tagja a Nol-videókat készítő stábunknak, az Eltitkolt évek című dokumentumfi lmjével szintén bekerült a 16 ezer euróval díjazott európai projektek közé. A film 11 leszbikus nő megindító és megrázó vallomása. A díjnak köszönhetően a film DVD-formátumban kereskedelmi forgalomba kerülhet.

Az ötödik díjazott, a miskolci Baráthegyi Majorság – Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány öt hektáron elterülő rehabilitációs majorságon lakóotthonokat működtet autizmussal élő embereknek. Azt szeretnék elérni, hogy a felnőtt korú fogyatékossággal élők önállóan legyenek képesek élni, és munkájuk során integrálódjanak a helyi közösség életébe.

Kevés jön az államtól

– Négy nagy területre lehet osztani a pályázatokat: fogyatékosügy, szegényügy, drog- és romaügy – mondja Kende Ágnes szociológus, a magyarországi zsűri egyik tagja, hozzátéve, hogy az arányok nagyon beszédesek. A benyújtott pályázatok nyolcvan százaléka fogyatékosokkal kapcsolatos projektekről szólt, ami a szociológus számára két dolgot jelez. Az államnak szinte semmiféle megoldása nincs a problémáikra, illetve a fogyatékosok ügyeivel foglalkozó szervezeteknek jó érdekérvényesítő készségeik vannak. Meglepett, hogy a romaügyekkel foglalkozó szervezeteknél mennyire gyenge az érdekérvényesítés, bár azok a civilszervezetek, amelyek pályáztak, kiváló projekteket nyújtottak be. Kende Ágnes szerint nagyon nagy bajban vannak a civilszervezetek: anyagaikból kiolvasható, a túlélésükért küzdenek.