Kombájn helyett zúzógép
A hivatal egy május elején, szúrópróbaszerűen vételezett vetőmagmintáról állapította meg augusztusban, hogy „a genetikai módosítás vizsgálatának eredménye pozitív”. A határozat szerint ilyen vetőmag nem takarítható be. A zárolt vetőmagot, illetve a belőle kikelt növényt augusztus 31-ig kell megsemmisíteni – a gazda egyébként információink szerint e hétre már a beérett vetés betakarítását tervezte. A most megsemmisítendő szójamagot a termelő kizárólag takarmánykészítésre termesztette.
A határozat nem említi a forgalmazó nevét, miként azt sem, hogy az adott fémzárjegyszámú tételre a hatóság korábban, áprilisban – egy kötelező eljárásban – már elvégzett egy GMO-vizsgálatot, amely azonban negatív eredményt hozott. A hivatal az írásban kiküldött rendelkezésében annyi ban visszakozott a korábban a termelővel szóban közöltekkel szemben, hogy az úgynevezett pufferterületeken (a szomszédos táblákon) mégsem kellmegsemmisíteni a szójavetést – mivel a hatóság elfogadta a gazda érvelését arról, hogy míg a korábban leirtatott kukoricák a pollennel esetleg valóban terjeszthetnek nyomokban GM-szaporítóanyagot, a szója ezzel szemben önbeporzó növény.
A tiszaeszlári eset precedensértékű helyzetet eredményezhet. Most már ugyanis egy ugyanarra a tételre vonatkozó áprilisi negatív és augusztusi pozitív hatósági mérés eredménye áll szemben egymással – az utóbbi alapján született a kézbesített határozat. A tiszaeszlári gazda ugyan információink szerint végre kívánja hajtani az elrendelt megsemmisítést, a károk jogi rendezése, egy esetleges bírósági eljárás azonban akár az állami intézkedés jogtalanságát is megállapíthatja. Egy ítélkezési jogelv ugyanis azt mondja ki, hogy ha igazoltan azonos körülmények között vételezett, ugyanarra a tételre vonatkozó, ugyanazon mérőhelyen elvégzett két azonos vizsgálat eredménye jelentősen eltér egymástól (márpedig a GMO-eljárás pozitív, illetve negatív minősítése ilyen) akkor azt mérési hibaként kell kezelni.
Úgy tudjuk egyébként, az említett határozat postázása után az igazságügyi, a külügyi, a nemzetgazdasági és a nemzeti erőforrás tárcák képviselői nek, illetve az MGSZH szakértőinek (plusz, információink szerint, a nemzetbiztonsági hivatal illetékeseinek) részvételével felálló GMO-tárcaközi bizottság ülésén is szóba került ez a szempont – egy szakértői álláspont szerint az idézett jogelvet kellene a hivatali eljárásokban is érvényesíteni. Értesüléseink szerint elhangzott az is, hogy a jelenleg alkalmazott, úgynevezett kvalitatív mérési rendszer (amikor nem számszerű eredményt ad a vizsgálat, hanem csak egy határértékre vonatkozó „pozitív-negatív” minősítést) hosszú távon jogbizonytalanságot eredményezhet, helyette a költségesebb, de megbízhatóbb és egyértelmű eredményt adó kvantitatív (pontos mértékeket meghatározó) méréseket kellene alkalmazni. Az esetleges perekben a nemzetközi gyakorlat szerint ugyanis ugyanarra a mintára ez utóbbi vizsgálat adatai számítanak döntőnek.
Egy adott laboratórium méréseivel kapcsolatban emiatt más jogi eljárásban is precedensértékű lehet egy ilyen mérési eredmény. Mint azt korábban megírtuk, a kukoricavetések megsemmisítését megalapozó mérések eredményeit a két érintett importőrcég megtámadta a bíróságon, és e perek eredményétől függ egyebek mellett az is, hogy a gazdáknak fizetendő kártérítések az importőröket vagy az eljáró államot terhelik majd.
Mi tilos, mi nem?
Az érvényes jogszabályok szerint az importból származó szójatakarmány GMO-vizsgálata nem kötelező, hazai termesztése viszont tilos.
