Csakhogy ez a gyakorlatban nem működik. Elég visszagondolni az 1990-es évek elejére. A visegrádi szerződés aláírásakor komoly szándék volt arra, hogy Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia gazdasági erejét együtt használja, egymás számára előnyössé tegyék az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, illetve kedvező feltételeket teremtsenek a közvetlen vállalati együttműködéseknek.

– Ehhez képest az országok inkább az Európai Unióval próbálták minél szorosabbra fűzni a kapcsolataikat – mondta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa. A helyzet az 1990-es évek második felétől változott meg, amikor megjelentek a multinacionális cégek, létrehozták leányvállalataikat a régióban, a vállalatcsoporton belüli kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok révén integrálták a térséget – fejtette ki. Jelenleg az autóipari cégek között a legélénkebb a kapcsolat, az egyes vállalatok ugyanis a járműveknek csak bizonyos részeit állítják elő, azaz a kész autó és az elektronikája több ország gyártósorairól származik.

Hogy a térség államai mennyire nem egymás között kereskednek elsősorban, azt a statisztikák is mutatják. Miközben a Németországba irányuló magyar export értéke tavaly 18 025 millió euró volt, addig Lengyelországba mindössze 5637 millió, Romániába 3874, Csehországba 2511 millió euró értékű volt a kivitelünk. A behozatal is hasonló volt, hiszen a német import 16 886 millió euró, a lengyel 4160, a szlovák 2587, a cseh 2179 millió eurót tett ki. De ha Csehországot emeljük ki, akkor semmutatmást a statisztika. A visegrádi országokkal folytatott kétoldalú áruforgalom értéke a teljes külkereskedelmi forgalmunk mintegy 10 százalékát adja.

– Azoknak a magyar kis- és középvállalatoknak, amelyek a válságot és a magyar adórendszert is átvészelték, és van versenyképes exporttermékük, a legkézenfekvőbb új piacot a környező országok jelentik – mondta Túry Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. – Persze a gyakorlatban nem a földrajzi irány, hanem az a legfontosabb, mit akarunk eladni – tette hozzá. Túry szerint a termékek mellett a szolgáltatásexportnak is jelentős szerepe lehet. Az építőipar számára kitörési irány lehet az európai uniós beruházásokhoz kapcsolódó projektlebonyolítás, illetve -kivitelezés a környező országokban.

A tőkeexportban Magyarország sokkal aktívabb, mint a régió más államai –mutatott rá Antalóczy Katalin.

Ezt támasztják alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) adatai is, miszerint a Magyarországon befektetett külföldi működő tőke mind össze 0,2 százaléka származik a visegrádi országokból, összesen 96 millió euró értékben. Ezzel szemben hazánk csaknem 3,2 milliárd eurós állománnyal rendelkezik az érintett három országban, ami egyébként a magyarországi befektetők által kihelyezett teljes működő tőke mintegy 30 százaléka.

Különösen az ezredforduló óta ugrott meg a magyar tőkekivitel, amely a csúcsot, közel 3 milliárd euró val, 2006-ban érte el – tette hozzá Antalóczy Katalin. A hazai tőkekivitel erősen koncentrált, néhány – elsősorban tőzsdén jegyzett, regionális multiszerepre törekvő – vállalathoz kötődik. Az OTP Banknak például van szlovák, román, szerb, horvát, orosz, bolgár, ukrán és montenegrói leányvállalata is. A Mol jelen van a többi között Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában. A Richternek a többi mellett van román és lengyel cége, de a TriGránit is egyre több projektről számol be a régióban. Jelen van a szomszédos államokban a Danubius Hotels, a BorsodChem, a Synergon, az Egis, és még hosszan lehetne sorolni.

Fordított példa kevesebb van, inkább az a jellemző, hogy Szlovénia a jugoszláv utódállamokba viszi a tőkét, a csehek pedig inkább Szlovákiába, hiszen a közös múlt miatt közöttük erősebb a kapcsolat.

Túry Gábor szerint az nem elég, hogy valaki versenyképes, a terjeszkedéshez az államnak nemcsak pénzügyi segítséggel, hanem információval is el kell látnia a cégeket. Ez nemcsak az állam feladata lenne, de a szakmai szervezeteké is – tette hozzá. Nyugat-Európában az állam és a szakmai érdek-képviseleti szervezetek vállalatok tőkekihelyezését segítő tevékenységének (eszközök, intézmények) már jól bevált módszerei vannak. Így szerzett külföldi pozíciókat például Portugália Brazíliában – emlékeztetett Antalóczy Katalin.

A visegrádiak Magyarországon

A szomszédos országokból érkező befektetők között meg lehet említeni a Cseh Villamosműveket, a Plastimát, a Ganz Skodát, a RAVAK-ot, a Hamét.

Szlovák oldalról a Matadort, a Minerfint, a Slovensky Investicny Holdingot, a Holcim Slovenskót vagy az I.D.C. Holdingot. Lengyel bejegyzésű kockázatitőke-piaci cég, az Enterprise Investors vásárolta meg a magyar Netrisk. hu online biztosítócéget mintegy 6,4 milliárd forintos vételárért. A cég által működtetett magántőkealap, a Polish Enterprise Fund VI. szeptemberben megállapodást írt alá 57 millió eurós értékű kisebbségi tulajdonszerződésről a Magyarországon is jelen levő X-Trade Brokers brókerházban.