Jól jött a kései forróság
Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere szerint augusztus 20-a után általában kiürül a Balaton, az idén azonban a váratlan kánikula a tóparton tartotta a vendégeket, így az önkormányzati strandok és a vállalkozók az előző évekhez képest jelentős pluszbevétellel számolhatnak. Az augusztus végi sokéves átlaghoz képest a nagyobb tóparti városokban az idén 30-40, a kisebb településeken 15-25 százalékkal több a vendég. (A tavalyi adatokhoz nincs értelme hasonlítani a jelenlegi helyzetet, mivel 2010 augusztusának végén annyira elromlott az idő, hogy a vendégek valósággal elmenekültek a Balatonról.)
Nagy kérdés, hogy a váratlanul jött kánikula mennyit kompenzálhat az idei főszezon korábban elszenvedett veszteségeiből. Júliusban például a hűvös, esős időjárás miatt több ezer család hamarabb utazott haza a tervezettnél, sőt a meteorológiai előrejelzésekre figyelve sokan már el sem mentek a Balatonhoz, inkább lemondták a szállást, veszni hagyták a foglalót.
Az általunk megkérdezett étteremüzemeltetők, büfések, lángossütők egyöntetűen úgy fogalmaztak: a júliusi „őszi időjárás” következményeit csak három-négy hétig tartó jó idővel lehetne kompenzálni, így a mostani utószezoni kánikula csupán a veszteségeik kozmetikázására elég.
Jelentős pluszbevételt hoz a forróság a négycsillagos szállodáknak is. Hoffmann Henrik, a siófoki Hotel Residence tulajdonos-igazgatója kérdésünkre elmondta: a markáns többlet nem a vendéglétszám emelkedésének köszönhető, hiszen az augusztus 20-a utáni időszakban már évek óta alig csökken a tó környéki wellnesshotelek kihasználtsága, hanem a főszezoni árak fenntartásának. Mint mondta, a kánikula miatt annyira megnőtt a kereslet, hogy a tervezett 6 hét helyett 7-8 hétig dolgozhatnak a főszezoni árakkal. Ráadásul a meleg miatt az ilyenkor szokásoshoz képest a vendégek többet fogyasztanak, különösen a hűtött italokból.
A nyár végi kánikula jól jött a tóparti önkormányzatoknak. „Ez a hét mentett meg minket attól, hogy siralmas szezont zárjunk” – fogalmazott kérdésünkre Ágoston Ferenc, a balatonfüredi Probio Zrt. üzemeltetési igazgatója. Az önkormányzati cég működteti egyebek mellett a város strand jait, ahol tavaly összesen 225 ezren váltottak belépőt, ám az idén augusztus 20-ig még a 200 ezres vendéglétszámot sem érték el. Ágoston szerint az augusztus végi hőség nélkül esély sem lett volna az előző évi forgalom megismétlésére, hiszen ezen a héten naponta 5-6 ezren fordultak meg a füredi strandokon, szombat–vasárnapra pedig egy erős főszezoni hétvégét várnak napi 7-8 ezer látogatóval.
Számos tóparti településen már évek óta ingyenes a parkolás, ahol viszont nem szerelték le az órákat, ott most a forróság miatt érzékelhető pluszbevételt hoznak a strandok melletti fizetőparkolók. A nagyobb településeken ugyanakkor alig mutatható ki a parkolási bevételeken a bónusz kánikula: Balatonfüreden például a hűvösebb nyári napokon is a jelenlegihez hasonló bevételt hoztak a parkolók.
Míg a tóparti szolgáltatók többsége örül a váratlan szezonhosszabbításnak, addig a Balatoni Hajózási Zrt. sokat bukik a rekkenő hőségen. Horváth Gyula vezérigazgatótól megtudtuk: még a tavalyi rossz időben is napi 1000-1500-zal több utasuk volt augusztus utolsó hetében, mint az idén, ami naponta több millió forintos bevételkiesést okoz. A vezérigazgató szerint ez nem meglepő, 30 fok fölötti hőmérséklet esetén az emberek nem vágynak hajókázásra. Pedig a cégnek nagy szüksége lett volna pluszbevételre. Az elmúlt év végénHorváth Gyula azt nyilatkozta, hogy még egy olyan rossz szezonjuk nem lesz,mint a 2010-es év, ám a vezérigazgató jóslata utólag túl optimistának bizonyult. A társaság 2011-ben 6-10 százalékkal elmaradhat az erre az évre tervezett kétmilliárd forintos árbevételtől. A legnagyobb – 10-15 százalékos – visszaesést a személyhajózás produkálta, a veszteségeket elsősorban a vitorlás üzletág 8-9 százalékos forgalombővülése mérsékli.
A fővárosban jobb a helyzet
Kovács István a Magyar Szállodaszövetség titkára szerint az első fél évben még a gyenge tavalyi évhez képest is visszaesett pár százalékot a balatoni idegenforgalom, pedig a nyárelőn igen kedvező volt az időjárás. Az első hat hónapban a Balatonnál 6,1 milliárd forint bruttó árbevételt értek el a szállodák, ami 1,6 százalékkal kisebb a tavalyi bázisnál. A július–agusztusról egyelőre nincsenek adatai a szövetségnek, ám a nyár közepi rossz időjárás miatt nem lehetnek túl bizakodóak. A fővárosi vendégéjszakák száma ezzel szemben tavalyhoz képest 7-8 százalékkal nőtt, ami főképpen az EU-s elnökségnek volt köszönhető. Igaz, ez a növekedés is viszonylagos, hiszen a vendégéjszakákból befolyt 28,7 milliárd forintos bevétel 11 százalékkal alacsonyabb a 2008-as szintnél. A válság idején a magyar főváros idegenforgalma esett a legnagyobbat a régióban – mondta Kovács István. Országosan 2011 első fél évében 52,3 milliárd forint volt a szállodák árbevétele az első fél évben, ami 5,5 százalékkal maradt el a 2008. évitől. (B. Z.)
