Pozsony a végsőkig kivár
Az eredeti forgatókönyv szerint erről a javaslatról szeptemberben döntene a pozsonyi parlament. Ezt a lépést Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter szorgalmazta, aki hangsúlyozta: súlyos következményekkel járna, ha Szlovákia most nem lenne szolidáris a többi euróövezeti állam törekvésével. – Egyúttal pedig gyengülne az ország pozíciója a következő uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások során – tette hozzá.
Richard Sulík, a Szabadság és Szolidaritás elnöke szerint az újabb hitelcsomag sem segít Görögországon, ezért a helléneket hagyni kellene csődbe jutni, majd kizárni az euróövezetből. – Az új uniós válságkezelő program olyan, mintha valaki ventilátorral akarna tüzet oltani. Kis országként egyetlen lehetőségünk az, hogy kivárjuk, mit sütnek ki az euróövezet legerősebb tagjai, s majd csak azután szavazzunk. Sulík a koalíciós tanácskozás után az MTI szerint azt mondta: elégedett a négypárti tanácskozás eredményével. A szlovákiai törvényhozás tavaly augusztusban elsöprő többséggel olyan határozatot hozott, hogy nem nyújt hitelt Görögországnak. Pozsonynak a 110 milliárd eurós nemzetközi csomagból mintegy 813 millió eurót kellett volna erre a célra elkülönítenie. Csatlakozott viszont az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz. A válságkezelő program 2013 júliusától 255-ről 440 milliárdra emelné a hitelkeretet, amelyben északi szomszédainknak a már elfogadott 4,4 helyett 7,7 milliárd euróra kellene kezességet vállalnia, öt éven belül pedig 659 millió eurót befizetnie ebbe az alapba.
Iveta Radicová az ellenzéki és legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Smer szavazatait igyekezett megszerezni, ám Robert Fico pártelnök közölte vele, hogy csak akkor szavaznak igennel, ha a kormánykoalíció valamennyi pártja ugyanígy voksol.