A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság az első negyedévben csaknem 130, a másodikban 84 milliárd forint kölcsönt fizetett vissza. Ezekkel együtt az első fél évben a háztartások mintegy 800 milliárd forintot takarítottak meg részben bankbetét és értékpapír-vásárlás, részben a hitelek visszafizetése formájában. Karagich István, a Blochamps pénzügyi tanácsadó cég ügyvezetője szerint a privát banki üzletágban ez a megtakarítási hullám ugyan nem érződik, de a befektetési alapokba, bankbetétekbe komoly pénzek áramlottak a közelmúltban. Igaz, ez a megtakarítási állományokban nem mutatkozik meg, mivel a hitelek forintösszege a svájci frank erősödése miatt tovább emelkedett. Az is tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom az első öt hónapban stagnált az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kormány várakozása ellenére nem nőtt a fogyasztás

Az szja-rendszer kedvező hatásai – a gyerekkedvezmény nélkül – bruttó 300 ezer forintos fizetés fölött jelentek meg, de ebben a kategóriában éves szinten alig több mint 12 ezer forint plusz keletkezett. Ellenben havi bruttó egymillió forint kereset esetén az éves többlet mintegy 1,6 millió, kétmilliós fizetésnél pedig nettó négymillió forint körül alakul.

– A legfelső jövedelemkategóriába tartozók alapvetően megtakarításokra fordították a pluszjövedelmet, esetükben ugyanis, még ha van is svájcifrank-hitelük, nem probléma a havi törlesztés – mondta Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató munkatársa. Emellett a pluszból vélhetően külföldi utazásokra fizettek be, ám ez esetben a pénz más ország gazdaságába forgott vissza, és nem a belső fogyasztást élénkítette. Költöttek tartós fogyasztási cikkekre is, ezen belül azonban inkább elektronikai termékeket vásároltak, és nem nagyobb értékű új autót, utóbbit ugyanis egyáltalán nem támasztják alá az autó piac adatai.

– Már maga a feltételezés, hogy így élénkíthető a belső fogyasztás, gyenge lábakon állt, pedig annak születésekor a svájci frank árfolyama még nem szaladt el ennyire – tette hozzá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A legmagasabb fizetési kategóriába viszonylag kevesen tartoznak, és ők a válság alatt, illetve után is megvették, amire szükségük volt. Igazából nem számít nekik ez a havi pár százezer forint. A 300 ezer forintot éppen meghaladó bruttó kereseti kategóriában pedig annyira kis összegről van szó, hogy szinte meg sem érzik azt.

A Kopint-Tárki korábban még azt feltételezte, hogy az év második felében növekedésnek indul a háztartások fogyasztása, elsősorban a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése következtében, amelyet a lakosság „talált pénznek” érzékel. A svájci frank árfolyamának horribilis erősödése azonban olyan sokkot okozhatott a háztartások körében, amely jóval óvatosabbá teheti azokat a jövőben. Ez pedig inkább a megtakarítás, mint a fogyasztás növekedésének az irányába mutathat még akkor is, ha a frankárfolyam némileg gyengül. Palócz Éva ennek ellenére továbbra is azt gondolja, hogy az év második felében a fogyasztás némi növekedésnek indulhat, igaz, csekélyebb mértékben, mint korábban feltételezték.