Jövőre sem csökken az áfa
A tavasszal megfogalmazott kormányzati reformelképzelésről a vidékfejlesztési tárca elkészítette ugyan a hatástanulmányt, napi finanszírozási okok miatt azonban – egy birtokunkba került értékelés szerint – a Nemzetgazdasági Minisztérium sem az idei büdzsé előkészítésekor, sem a jövő évi tervek között nem támogatja azt.
Az úgynevezett alapélelmiszereket jelenleg 18, illetve 25 százalékos általános forgalmi adó terheli. A korábbi kormánydöntés szerint az adócsökkentésnek július végéig, a jövő évi költségvetés koncepciós tervének elkészültéig kellett volna konkrét formát öltenie, pontosan megjelölve „az intézkedés közvetlen és közvetett hatásait, valamint a gazdaságélénkítésben, illetve az élelmiszer-forgalom gazdasági folyamatainak kifehérítésében elvárható szerepét”.
A hatástanulmányt áprilisban elkészítették a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM), érdemben azonban eddig nem tárgyalta a kabinet. A koncepció szerint a tárca azt szorgalmazta, hogy a mai 25 és 18 százalékos kulcs három lépésben 5 százalékra csökkenjen. Három lehetséges verzióval számoltak, amelyek mindegyike mérsékelte volna a most 25 százalékos kulccsal adózó sertés- és a baromfiágazati termékek áfáját, mivel e két ágazat van a legnehezebb helyzetben. A második variáció ezt a termékkört kiegészítette volna a kenyérféleségekkel és a tejtermékekkel, amelyekre ma 18 százalékos kulcs van érvényben. Egy harmadik elképzelés pedig a tojást és az étolajat is tartalmazná, amelyekre szintén 25 százalékos kulcs vonatkozik.
A költségvetést a VM áprilisi számításai szerint éves szinten 240 milliárd forintos bevételkiesés érné, ha az 5 százalékos kulcs valamennyi alapvető élelmiszernél életbe lépne. Ebből például a sertés- és a baromfiszektor 44 milliárd forinttal részesedett volna. Ám ezt a számítások szerint jelentősen ellensúlyozná az, hogy a fogyasztás csökkenése megállna, illetve a kedvezőbb áfakulcs miatt azok is legálissá tennék tevékenységüket, akik eddig a szürke- vagy a feketegazdaságban űzték az ipart.
Az elképzelés megvalósítását tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök sem tartotta lehetetlennek, ám a bevezetés korlátjaként nem költségvetési okokat említett: akkor ugyanis elmondta, vizsgálják a korábbi áfacsökkentések következményeit, ugyanis csak akkor lenne értelme a forgalmi adó mérséklésének, ha az eljutna a fogyasztókig, és nem a kereskedelemben csapódna le haszonként. A kereskedők úgy tartják, ettől ma sem kellene tartani – sőt a piaci árversenyben akár még a csökkentésen túli pluszterhek vállalásával is „beakcióznának” egy ilyen kormányzati intézkedést.
Lapunknak az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi lánc értékesítési vezetője elmondta, információi szerint a tavaszi kormányzati bejelentés után több cégnél is olyan akciótervek készültek, amelyek az alapélelmiszerek esetében még a megmaradó ötszázalékos áfa „lenyelését” is tartalmazták, mivel hosszú távon az egyéb termékeket is kifizető vásárlók becsábítása nagyobb hasznot hoz, mint a forgalmazott tej vagy kenyér után fizetendő általános forgalmi adó.
Az elképzelést az Országos Kereskedelmi Szövetség támogathatónak tartja. Vámos György, a szövetség főtitkára szerint hosszabb időszak alatt a forgalom „kifehéredése” ellensúlyozná a bevételkiesést. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság nyomán 2007-től 2010-ig 8,5 százalékkal esett vissza az élelmiszer-vásárlások mennyisége. Úgy véli, szűk termékcsoportonként, több lépésben bevezethető volna az áfakulcs csökkentése.
Rántotthús-szindróma
Számos probléma bukkan elő az alapélelmiszerek jogszabályi leírása során, amit informátorunk „rántotthús-szindrómaként” jelölt meg. A látszólag egyszerű étel esetében ugyanis jogi értelemben gyakorlatilag lehetetlen meghatározni a konkrét összetevők tételes és méltányos áfatartalmát. A felhasznált hús például nyilvánvalóan alapélelmiszer lenne, míg a szintén hasonló kategóriában adózó pékáruból származó panírmorzsa – mivel feldolgozott termékről van szó – már nem.
