Demján is profitált az aranylázból
A március óta Demján Sándor nagyvállalkozó résztulajdonában lévő cég aranyeladásai az 1800 dolláros unciánkénti világpiaci rekordár mellett megtöbbszöröződtek, a bevétel már a fél év végén meghaladta az egymilliárd forintot. Szalai Sándor ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy ügyfeleik átlagosan másfél millió forintért vásároltak befektetési aranyat. Demján beszállása óta az ár 30 százalékkal nőtt, s a drágulásnak vélhetően messze nincs vége.
Tapasztalataik szerint az ügyfelek többsége nem spekulációs céllal vásárol, sokkal jellemzőbb, hogy megtakarításaik egy részét fektetik az értékállósága miatt menedékeszközként szolgáló nemesfémbe. Az az egészséges, ha a megtakarítások 5–10 százalékát fektetik aranyba, és azt sem egyszerre, hanem apránként, és öt évig nem is nyúlnak a felhalmozott készlethez – jelezte Szalai Sándor. A cégnél saját konstrukciót dolgoztak ki arra, hogy a vékonyabb pénztárcájúak se maradjanak ki az üzletből, ők aranyszámlát nyithatnak, amelyen nyilvántartják rendszeres befizetéseiket, és hó végén dönthetnek arról, hogy tovább halmozzák a készletüket, vagy azt kérik, hogy tömbösítsék a számlájuk mögött fedezetként álló nemesfémet.
Szalai azoknak nem ajánlja kis tételben – azaz a nagyjából hatszázezer forintnak megfelelő 50 gramm alatt –az aranyvásárlást, akik rövid időn belül mobilizálni szeretnék a befektetést, mivel az eladási és a vételi ár közötti különbözet amagas fajlagos költségekmiatt elérheti a 10–15 százalékot is. Az egykilós aranytömbnél a rés már 3-4 százalékosra szűkül.