A Széll Terv sincs kőbe vésve
A Széll Kálmán Terv átalakításáról azt követően született döntés, hogy a vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a miniszterelnök bejelentette, hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, mert abban100 milliárdos lyuk támadt. Szerdán, a kormányülésen konkrétan nem mondták ki, de – az egyik kormányzati szereplő szerint – egyértelmű volt, hogy „jön a hármas számú gazdasági akcióterv” szeptemberben. Úgy tudjuk, az őszi csomag, a „hármas számú akcióterv” beépül a Széll Kálmán Tervbe, annak szerves része lesz.
A miniszterelnök „mindenekfelett” ragaszkodik az idei, 2,94 százalékos hiányterv tartásához, egyszersmind az államadósság csökkentéséhez is, ráadásul több lépésben. Munkatársunknak megerősítették: nem a 2011-es célok teljesítését érzik veszélyeztetve, hanem megfelelő „starthelyzetet” szeretnének biztosítani a 2012-es hiány (2,5 százalék) tartásához, amihez a Széll Kálmán Terv 550 milliárdos kiigazítása nem lenne elég. (Az ütemterv 2013–2014-ben 902-902 milliárd forinttal javítaná az elképzelések szerint az államháztartás egyensúlyát 2,2, illetve 1,9 százalékos hiány mellett.)
A kormányban azt sem tartják a fi nanszírozhatóság garanciájának, hogy a magyar állampapír piac az unió ban a jobban teljesítők közé tartozik. Kormánypárti politikusok azokra az elemzői véleményekre hívták fel a figyelmet, hogy a külföldiek kezén levő állampapír-állomány folyamatosan növekszik, már 3500 milliárd forintnál jár. Figyelmeztetőnek tartják, hogy jórészt nem hosszú távú stratégiai befektetőkről van szó, akik tartósan magyar papírokban tartják a pénzüket. A következő évben ráadásul már nem lehet számítani a magánnyugdíjpénztárakból átirányított megtakarításokkal, miközben növekszik a devizakötvény-kibocsátás, részben mert elkezdődik az IMF-hitel törlesztése.
Kormányoldalon nem tekintik elégséges feltételnek, hogy kínai, illetve arab „pénzekkel” lehet megfinanszírozni a magyar költségvetési hiányt. Úgy sem, hogy két hónappal ezelőtt a kínai miniszterelnökkel folytatott budapesti tárgyalása után Orbán Viktor történelmi segítségnek nevezte, hogy Kína hajlandó magyar államkötvényeket vásárolni. Akkor még meglehetős derűlátással azt mondta, ez a biztonság kell ahhoz, hogy Magyarország bátran végig tudjon menni a gazdaság újjászervezésének útján. A magyar gazdaság újjászervezésének programja nem akadhat el pénzügyi bizonytalanság miatt. Úgy fogalmazott: „ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”.
A lapunk által megkérdezett fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselőknek egyelőre nincs elképzelésük arról, hogy az Orbán Viktor által szerdán megemlített „komoly bürokráciamérséklésen” túl milyen kiadáscsökkentéssel szeretne élni a kormány. Azt biztosra veszik, hogy a miniszterelnök kitart a Tusnádfürdőn is hangoztatott munkaerő-piaci intézkedések mellett. Ennek lényege a kormány szerint, hogy nem épülhetnek életstratégiák indokolatlan rokkantnyugdíjazásra, idő előtti nyugdíjazásra vagy százezrével a segélyekre alapozott családi életre. Akkor sem, ha ezek a változások „mind meggyötrik a családokat, átállást, erőfeszítést kívánnak, és persze meggyötrik a társadalmat is” – ahogy a miniszterelnök elismerte. Azt a Fidesz, de a KDNP részéről is egyértelművé tették: képviselőik olyanmegoldásokat nem tudnak támogatni, melyek az oktatási, egészségügyi fronton szembemennének a 2008-as szociális népszavazás döntéseivel (ami a vizitdíj, a tandíj bevezetését buktatta el). – Biztos vagyok benne, hogy olyan előterjesztések nem születnek a kiadáscsökkentésre, amelyek olyan kérdéseket érintenek, melyeket egyszermár lezártunk, rögzítettünk politikai döntéssel –mondta az egyikmagas rangú kormánypárti politikus.
A Fidesz–KDNP berkein belül –hangsúlyozottan konkrét információk hiányában – arra számítanak, hogy „intézményi szinteken” spórolhat a kormány, illetve onnan szerez forrásokat.
A Mol nélkül mentik meg a büdzsét
Mint megtudtuk, a miniszterelnök változatlanul nem szeretné, hogy a Mol-pakett jelentse vészhelyzet esetén a mentőövet. „A Mol-részvényeket nem azért vettük meg, hogy eladjuk” – a hírek szerint ez a véleménye. Pár hete mások mellett Varga Mihály viszont arról nyilatkozott: végső soron elképzelhető olyan helyzet, hogy 2012 elején az állam értékesítse a nemrégiben szerzett Mol-pakettjének egy részét. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár arra az esetre helyezte ezt kilátásba, ha az ország biztonságos finanszírozása forogna kockán. Információnk szerint ha erre sor is kerülne, akkor is csak a kormánynál lévő részvénycsomag egy kisebb részét dobnák piacra.
2,5 százalék
A KORMÁNY mindenáron ragaszkodik a jövő évi 2,5 százalékos államháztartási deficithez.
