Az 1,6 milliárd forintos keret olyannyi ra szerény, hogy abból a minimális, 3 millió forintos támogatással számolva alig több mint 500 ház felújítását lehet támogatni, miközben országszerte körülbelül 2,2 millió úgynevezett kockaház van. Ezek a hetvenes-nyolcvanas években épült házak kétszer annyiért üzemeltethetők négyzetméterenként, évente, mint egy felújítatlan panellakás. Az energiastatisztikákból persze nem látszik, hogy milyen gyalázatosan rossz energetikai állapotú a magyar lakásállomány majdnem fele, hiszen a vidéki házak egy részét télen egyszerűen nem fűtik, a családok egy-két szobába húzódnak össze, különben nem tudnák kifizetni a rezsiszámlát.

Az új pályázat kritériuma a minimum 50 százalékos energiaigénycsökkentés, illetve az energiatanúsítvány szerint háromkategóriás ugrás volt, amit jó eséllyel csak azok tudnak elérni, akik eddig hozzá sem nyúltak a házukhoz. – Aki már hőszigetelt, nyílászárót cserélt, vagy a gépészetet korszerűsítette, nem tudja elérni az elvárt rezsicsökkentést, csak akkor, ha napkollektort is felszereltet –figyelmeztetett Pálvölgyi Tamás, hozzátéve, az 1,6 mil liárd forint ágazati szinten észrevehetetlenül kis összeg, a várható megrendelések nem tudják megmenteni a megrendeléshiánnyal küzdő kivitelezőket és anyagszállítókat. Erre a bankok sem mozdultak rá speciális hiteltermékekkel, nem véletlenül, ugyanis egyelőre nincs tartósan kiszámítható támogatási rendszer.

Az építőanyagosok azonban találtak pozitívumokat is az energiahatékonyági pályázat kiírásában. A szén-dioxid-kvótaértékesítésből származó pénzt szerintük okosan költi erre a célra a kiíró és jó, hogy nem aprózták el más kiadásokra a pénzt. Mint Pálvölgyi Tamás hangsúlyozta: a pályázatot a szövetség nagy örömmel vette, hiszen abban saját KÉK-programjuk több elemét látták visszaköszönni. A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) program tervezetét tavaly adták át a kormányzat illetékeseinek.