Kocsis István képbe került
A gyanúsítás a Magyar Villamos Művek 2007–2008-as gazdasági ügyleteivel kapcsolatos. A vizsgált időszakban Kocsis István vezérigazgatóként irányította az állami áramholdingot. Kocsis – miként azt a BKV honlapján megjelentetett közleményében írja –kihallgatásán a terhére rótt bűncselekmények elkövetését nem ismerte be. Bár panasszal élt a gyanúsítás ellen, az üggyel kapcsolatban igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott, előre írásban megfogalmazott nyilatkozatot tett.
Az NNI a Népszabadság érdeklődésére megerősítette Kocsis gyanúsítotti kihallgatásának tényét. Közölte, hogy az ügyben – vele együtt – eddig három személyt gyanúsítottak meg. Egyszersmind sejtetni engedték, hogy az elkövetkező napokban további gyanúsítotti kihallgatások várhatók.
Úgy tudjuk: Kocsis rendőrségi gyanúsítása több olyan, egymástól független ügyletet érint, amelyeket az érintett MVM-vezérigazgatói időszakában hajtottak végre, a nyomozók szerint döntően az MVM igazgatóságának tudta és hozzájárulása nélkül.
A gyanú szerint Kocsis István az MVM „vagyonkezelői kötelezettséggel felruházott” vezérigazgatójaként 2007 januárjában azMVM nevében befektetési és vagyonkezelői keretszerződést írt alá a ciprusi érdekeltségű Aquifex Ltd.-vel és annak számlavezető bankjával, az osztrák Meinl Bank AG-val. A megbízott társaságot Kocsis István akkori személyes főtanácsadója, Szász András érdekeltségeként azonosították. (Szász András neve sokaknak ismerősen csenghet: neve már a Hornkormány idején is felmerült. A Nádor ’95 Rt.-vel együtt az orosz államadósság terhére megvásárolt mobiltelefonlehallgató rendszer ügyének központi szereplőjeként tűnt fel. Az akkori Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a beszerzést drágállotta.)
A szerződés szerint Szász cégének az volt a feladata, hogy „meg nem határozott éves megbízási díj ellenében”, a Meinl Advisor AG tanácsadó cég bevonásával, az MVM által biztosított forrásokból biztonságos, legalább évi tíz százalékot jövedelmező befektetési portfóliót állítson össze az energiaiparban. Az elképzelések szerint az MVM-pénzből megvett cégekben az MVM-é lett volna az ellenőrzési jog.
Ezt követően, 2007 februárjában egy letéti és befektetési tanácsadási szerződés is létrejött az MVM és a Meinl Bank AG között. Eszerint utóbbi – egyebek között közelebbről meg nem határozott portfólió kezelésével – befektetési tanácsadási tevékenységet végez az MVM számára. Ehhez a Meinl Bank igénybe vehette Szász András ciprusi cége, az Aquifex közreműködését, mely cég tevékenységéért ugyanakkor a bank felelősséggel nem tartozott.
Ismereteink szerint a nyomozás adatai alapján Kocsis utasítására négy tételben összesen 6 millió 350 ezer eurót utalt át az MVM 2007 februárja és júliusa között az osztrák bank két elkülönített számlájára. Még az év decemberében Kocsis oly módon alakította át a fenti konstrukciót, hogy szerződést kötött Szász Andrással, és az addigra kialakított portfóliót az elvárt hozammal növelt értéken, azaz közel 7,2millió eurós áron azMVM eladta az Aquifexnek. A cégnek a portfólió vételárát 2008. május elsejéig egy összegben kellett volna kifizetnie. Miután e kötelezettségének Szász cége nem tett eleget, a fizetési határidőt 2009 májusára módosították. Ezt a szerződést is Kocsis írta alá az MVM nevében.
A rendőrség szerint Kocsis bűncselekményt követett el azzal, hogy az MVM vagyonátmegfelelő biztosíték kikötése nélkül adta át kezelésre. Miután az Aquifex a részére átadott vagyon ellenértékét nem fizette meg (a 6,5 millióból mindössze 1,3 millió euró került vissza), az MVM eszköztelen maradt követelésének érvényesítésére.
A mostani gyanúsításban Kocsisnak felrótt ügyletek között található egy 2008 februárjában általa aláírt kölcsönszerződés a milánói székhelyű Decotra S.R.L. céggel is. Ennek az MVM kétmillió eurót kölcsönzött az európai bankközi kamatszintnél (Euribor) egy százalékkal magasabb kamatra. A nyomozás szerint Kocsis úgy írta alá a hitel folyósításáról szóló megállapodást, hogy a visszafizetési garanciákkal nem volt minden rendben. A biztosítékként felajánlott ingatlanok a szerződéskötéskor nem voltak az adós tulajdonában, illetve már különböző módon és mértékben terheltek voltak.
A Decotra-kölcsön kapcsán a gyanú szerint az MVM-et 531 millió forint vagyoni hátrány érte.
Egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrány érte az MVM-et a kizárólagos tulajdonában lévő Niker d.o.o. nevű horvátországi céggel kötött kölcsönszerződés miatt is – állítja következő gyanúsításában a rendőrség. A kölcsönből a Niker 25 évre haszonbérbe vette 3 millió 353 ezer euróért a brit székhelyű, szintén Szász Andráshoz kötött Jadran Invesments Ltd.-től a Hotel Bili Kament és további négy ingatlant. Az MVM fizetett, a rendőrség szerint azonban ismét biztosíték kikötése nélkül szerződött.
A Népszabadság úgy tudja: a felsorolt tranzakciókban érintett cégek képviselői és az azokban közreműködő döntésre jogosult személyek mind gyanúsítottak, vagy azok lesznek az ügyben. Információink szerint Szász Andrást ma hallgatja ki a rendőrség.
