Kocsis István, egy sokáig védett személy
Őt 2008 közepén az akkor kormányzó Gyurcsány Ferenc küldte el. Ennek valós okai máig tisztázatlanok, de a szocialista miniszterelnökhöz állítólag az MVM-vezér egyre szélesebb körű jobboldali kapcsolatairól jutottak el hírek. Nem ez az egyetlen titokzatos pont Kocsis István élettörténetében, aki a Horn-kormány idején a privatizációt irányította, majd az egyik nyertes cégnél – a német RWE-nél – helyezkedett el. A Medgyessy-érában a Paksi Atomerőmű élére került, majd az ott bekövetkezett súlyos üzemzavart követően az erőműcég felett álló MVM vezére lett.
MVM-es távoztát követően a fővárosi irányítású BKV vezetője lehetett, ahonnan sem a – jogerős elmarasztalással valóban meg nem erősített – MVM körüli botrányok, sem a kormányváltás vihara nem mozdította el.
A jelek szerint Gyurcsány döntése máig tüske Kocsis István szívében. Legalábbis tegnapi, igen terjedelmes közleményének tanúsága szerint a láthatólag alaposan kialakított védekezési stratégia egyik alapja épp az, hogy „politikai retorzióként” 2008-ban leváltották.
Kocsis István indoklása szerint 2005–2008-ban az MVM terjeszkedését célzó stratégiát határoztak el. Ekkor nem volt előre látható sem a 2008-as világválság, sem a stratégia váratlan megváltoztatása, az MVM feldarabolására és gyorsított eladására vonatkozó tervek – írja. (Kocsis István itt alighanem – Gyurcsány szavaival élve – az „Új Tulajdonosi Programra” gondol, amiből végül nem lett semmi.) Leszögezi: sem neki, sem vezetőtársainak nem lehetett célja vagyoni hátrány okozása. Leváltása után beruházásaik megtorpantak, az új MVM-vezetésnek „nem kellett” több olyan tervük, ami a most kialakított Nemzeti Energiastratégiába is bekerült.
Már-már haragosnak mondható érvelése szerint a projektek „akár politikai parancs, akár más ok miatt” elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett pozíciók feladásával és elvesztésével jártak. Ez meglátása szerint több százmilliárdos kárt okozott az MVM-nek és Magyarországnak. Határozott kijelentése szerint, ha maradhattak volna az MVM élén, még stratégiaváltással együtt sem keletkezett volna az MVM-nél vagyoni hátrány.
„Ha nincs önös kormánypolitika”, akkor az MVM-nél nőtt volna a vagyon. Leszögezi, hogy vezérigazgatósága alatt az MVM egyik szerve sem támasztott kifogást elképzeléseikkel szemben. A vagyonvesztés felelősségét lényegében leplezetlenül az őt követő kormánypolitikára, illetve vezetésre hárítva úgy fogalmaz: az úgynevezett MVM-ügyekben – a projektek megállítása és a stratégiaváltás miatt –keletkezett vagyoni hátrányért ténylegesen felelős személyek felderítésében a nyomozó hatósággal együttműködik és minden segítséget megad.
Kocsis István helyére Gyurcsány időszakában addigi helyettese, Mártha Imre került. Könyvvizsgálói, szakértői elemzésekre hivatkozva az MVM ekkor tette meg a mostani gyanúsításokhoz vezető feljelentéseket. A vádak tartalma máig csupán kiszivárogtatásokból ismert, de központi figuraként Kocsis István alakja körvonalazódik. Máig ismeretlen kör 2010-ben ugyanakkor olyan ügyekre hívta fel a nyomozók fi gyelmét, melyek Mártha Imre felelősségét vetették fel. Ám az illetékesek ezeket az eljárásokat immáron bűncselekmény híján lezárták.
A nem cáfolt értesülések szerint 2007 és 2008 első fele között azMVM belső egyeztetési szabályait megsértve kerültek állami tízmilliárdok ismeretlen, offshore-gyanús cégekhez. A hézagosan fellelhető iratok szerint az átutalásokat kecsegtető befektetésekként tüntették fel. Ám az egzotikus cégekben a hatalmas summának rendre nyoma veszett. A zavaros ügyekbe az MVM-csoport számos cége, így a Paksi Atomerőmű, a Vásárosnaményban gázegységet tervező Kárpát-Energo, a Vértesi Erőmű, a szállodaügy kapcsán pedig horvátországi leányvállalatuk is belekeveredett. Az ügyekhez az információk alapján Kocsis István mellett egyik helyettesének, Molnár Lászlónak, Varga-Sabján László humánpolitikai vezetőnek, a Kárpát-Energo és a Vértesi Erőmű kapcsán Kapolyi László baloldali vállalkozónak, illetve a Vértesi Erőművet az idő tájt irányító Gálos Tibornak is komoly köze lehetett. Közülük júliusban először Molnár Lászlót gyanúsította meg az NNI, mégpedig azért, mert a Paksi Atomerőmű akkori vezérigazgatójaként egy „összeollózottnak” tartott, az erőmű bővítését taglaló anyagért engedélyezte 40 millió forint kifizetését.
Nyögvenyelős együttműködés
A kormányváltás után kicserélődött új MVM-vezetés kettős módon áll az említett nyomozáshoz. Általánosságban teljes körű nyitottságukat és együttműködésüket hangsúlyozzák. Ugyanakkor a tételes dokumentumok közreadását nem egyszer csak perrel lehet kikényszeríteni. Az új vezetés által megrendelt belső vizsgálatok korábbi értesüléseink szerint szintén Kocsis felelősségét vetették fel. Ám a nyilvánosság előtt az MVM rendre csupán „korábbi veszteségforrásokat” említ. Ezekre hivatkozva már több tízmilliárdot leírtak.
