A gazdaságpolitikáért felelős tárcáknál folyamatosan figyelemmel kísérik a makrogazdasági környezet alakulását, azzal együtt, hogy a hivatalos makrotervezési keretek módosításáról „nem született még döntés”, ahogy egy forrásunk fogalmazott.

Úgy tudjuk, előbb megvárják a részletes adatokat, amelyeket szeptember 8-án tesz közzé a statisztikai hivatal. Akkor kiderül, milyen szegmensek miatt történt a negatív fordulat. A költségvetés szempontjából nem mindegy ugyanis, hogy a kivitel vagy a belső fogyasztás vett el inkább a növekedésből. Előbbinek jóval kisebb befolyása van a költségvetési bevételekre, mint utóbbinak – márpedig a tegnapi, előzetes adathoz fűzött magyarázatok szerint elsősorban az export alapját adó ipari termelés fékeződött a vártnál nagyobb mértékben. No nem mintha a belső fogyasztás húzóerővé vált volna az elmúlt hónapokban, vagyis az alappálya újragondolását valószínűleg nem tudja megúszni a kormány. Ezzel tisztában vannak a minisztériumokban, lapunknak egy illetékes azt mondta, hogy a lefelé mutató kockázatok jelenlétét megerősítette a keddi, 1,5 százalékos adat (a piac 2,3-2,5 százalékot várt).

A reméltnél kisebb gazdasági növekedés miatt kieső bevételek pótlásáról gondoskodnia kell a kormánynak. Ennek egyik eszköze lenne az egykulcsos szja-rendszerben 2012-re tervezett átalakítások áttervezése. Forrásaink arra emlékeztettek, hogy például a szuperbruttó megfelezéséről a mai napig hatályos törvény rendelkezik – ezzel együtt világossá tették, hogy azért más lehetőségek is a tervezőasztalon hevernek. Az adójóváírás mérséklésében jóval nagyobb a tervezési szabadság, annak mértékéről nem született jogszabály. A beszélgetésekből kihámozható volt, hogy nem lenne meglepetés, ha őszszel egy olyan adócsomag kerülne a parlament elé, amely mást tartalmazna, mint a ma érvényes elvárások, például a szuperbruttóra vonatkozóan.

Az elmúlt napokban egyébként már érkeztek arra vonatkozó jelzések a kormánytól, hogy korábban elfeledett, vagy a parlamenti kormánypárti frakciók által megfúrt adóváltoztatási elképzelések bukkanhatnak fel újra. A Brüsszelnek küldött legutóbbi, túlzotthiány-eljárás keretében készült jelentésben –amit évente kétszer kell az unió elé tárni azoknak az országoknak, amelyek nem tudják teljesíteni az eurózónába lépés kritériumának számító feltételeket, például a költségvetési hiánynál – szükségesnek tartotta beleírni a nemzetgazdasági tárca, hogy az őszi jogalkotás során napirendre kerül a jövedékiadó-emelés a dohánytermékeknél. Emlékezetes, hogy ezt a javaslatot legutóbb elkaszálta a kormánypárt, máig nem egészen tisztázott körülmények között. A sejtések szerint a dohányipari lobbi el tudta érni, hogy az utolsó pillanatban kikerüljön az adócsomagból a jövedéki adó emelése.

Máshol viszont bajosan tud adót emelni a kormány. Az áfában már most az EU-ban maximálisan kivethető 25 százalékon van a felső adókulcs, az alacsonyabbakhoz pedig politikai okokból kényelmetlen lenne hozzányúlni. Ugyanígy presztízsveszteség lenne visszalépni a társasági adó csökkentéséből. Az Orbán-kormány kreativitását tükröző különadók adóalanyainak szélesítése már csak az egyébként védeni kívánt termelőszektorral lehetséges, ami szintén ellentétes a kormány eddig kommunikált terveivel.

Az NGM megerősít

Információinkkal egybecseng az, amit Kármán András mondott el tegnap a Reuters hírügynökségnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a 2012-es költségvetési tervezetben szerepel majd az új makrogazdasági előrejelzés, és erre építik majd az adóbevételi terveket is.

Kármán András