Az elmúlt napokban szinte hajszálra azon a szinten, 274 forinton jegyezték az eurót, amennyivel még a tavasz közepén számolt a Nemzetgazdasági Minisztérium a konvergenciaprogramban. Ha ebből indulunk ki, nagy felfordulást nem okozhatna az erősödő euró a 2012-es költségvetésben. Ennél jóval frissebb, július végi az a dokumentum, amelyben a tárcákat tájékoztatta a kormány a jövő évi büdzsé tervezéséhez szükséges információkról. A dokumentum szerint 267-268 forintos árfolyamot kell figyelembe venniük a minisztériumoknak.

Mivel a munka az utóbbi szerint folyik, újabb kockázat épülhet be a költségvetésbe, ha az euró kitart a jelenlegi árfolyamszint mellett. Elsősorban az adósságszolgálatban, ott is a devizakötvények, hitelek után fizetendő kamatokban, törlesztésben mutatkozik meg. Júniusig 284,9 milliárd forintot kellett törlesztésre fordítani a költségvetésből a nemzetgazdasági tárca legutolsó adatai szerint. Az év elején az euró megjárta a 278 forintos szintet is, de az időszak egészét tekintve 270 forint környékén állapodott meg az átlagos árfolyam. Az augusztus közepi árfolyamok tartóssága esetén 4-5 forinttal többet kellene kifizetni minden egyes kölcsönbe kért euró törlesztése után.

A lapunk által megkérdezett, szakértők szerint két tárcának okozhat nagyobb gondot a forint gyengülése: a külügynek és a honvédelminek. A Külügyminisztériumnál a külszolgálati hálózat fenntartása drágulhat. A 2011-es költségvetésben csak a külképviseletek igazgatására 44,45 milliárd forintot terveztek be. Forrásaink szerint az elmúlt években volt olyan esztendő, amikor nem volt kiugró az árfolyamingadozás, a külképviseletek mégis több milliárd forint „utánpótlást” igényeltek a kurzus változására hivatkozva. A honvédelemnél pedig egyebek közt a NATO-tagságból fakadó kötelezettségek miatt érdekes az árfolyam alakulása. A költségvetés ezeken túl a különböző beszerzéseihez kapcsolódóan fut árfolyamkockázatot.

Sokkal jobban kell aggódni a svájci frank miatt. A brutális erősödés ugyan közvetlenül nem teszi ki veszélynek a büdzsét, de áttételesen súlyos terhet jelent majd. A 260 forint feletti kurzus már nem csak a lakosság, de az önkormányzatok, illetve a bankok tűrőképességének határait is fenyegeti. A bedőlő hitelek, a fizetésképtelenné, adott esetben hajléktalanná váló családokról az államnak valamilyen módon gondoskodnia kell a büdzsén keresztül.

Nem minden mutató kilátástalan

Amennyiben beigazolódnak a jóslatok, és a világgazdaság – rajta keresztül pedig Magyarország – alacsonyabb ütemű növekedésre lesz csak képes jövőre, mint amit eddig vártak tőle, az nem minden magyar makromutató számára jelentene feltétlenül katasztrófát.

A folyó fizetési mérleg egyenlegére például kedvezően hat, hogy a behozatal drágul az erős árfolyamok miatt. Az importot felszívó belső fogyasztás érdemi bővülésére amúgy sem volt esély, a jelenlegi helyzetben pedig egyenesen a csoda kategóriája lenne a növekedés. Kérdés, a kivitel mit produkál: ha valóban lassítanak a fontosabb felvevőpiacaink, mint Németország, akkor nem lesz meg a konvergenciaprogramban tervezett 10 százalék feletti exportbővülés, ami viszont ront a mérlegen.