Nyolcmilliárdos is lehet a pécsi vízműszámla
Mintegy hétmilliárd forintban állapította meg a Pécs városa által a francia Sueznek fizetendő kártérítés összegét az a szakértő cég, amelyet erre a helyi vízmű visszavételének ügyében zajló választott bírósági eljárásban kértek fel – tudta meg a Népszabadság. Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint az ügyben a kártérítés megállapítására felkért Compass Lexecon jogi iroda 26,6 millió euróban jelölte meg azt a kárértéket, amely a Suez kiszorításának napján, 2009 őszén volt érvényes, míg az elmaradt haszonra és a kamatokra való tekintettel azt a megállapítást tették, hogy ha Pécs városa még idén kifizetné a kártérítést, akkor 32,3 millió eurót kellene leszurkolnia a városnak, ami már 8,7 milliárd forintnak felel meg.
Kerestük a pécsi illetékeseket is, ám végül csak egy, a helyi vízmű ügyeit jól ismerő forrásunkat értük el, aki annyit mondott: a város vezetőinek vannak információi arról, hogy a Suez-ügyben hétmilliárd forint kártérítést állapítottak meg. Fontos leszögezni: a szakértő cég számai messze nem jelentenek végleges kárértéket. Az eljárásban a feleknek két hetük van, hogy érvekkel alátámasztva megvitassák a megállapításokat, avagy egyéb megjegyzéseket fűzzenek a számításokhoz, s ezek ismeretében folyik tovább az eljárás.
Korábban pécsi forrásokból úgy tudtuk, hogy a város és a Suez vitájában a helyhatóság mindvégig tisztában volt azzal, hogy kártérítést kell fizetnie a helyi vízszolgáltatásból kiebrudalt vállalatnak, ám a városvezetők a legrosszabb esetben is legfeljebb másfél-kétmilliárd forint kártérítési összeggel számoltak. Sokáig tárgyaltak is a francia céggel, mert úgy tűnt, sikerül megállapodni, ám az egyezséget végül nem tudták tető alá hozni, s idén januárban a franciák bejelentették: a bécsi választott bírósághoz fordulnak a kártérítés megállapításáért.
Akkoriban azt lehetett hallani, hogy a franciák tízmilliárd forint körüli kártérítéssel számolnak. Érdekes azonban, hogy most a helyi források úgy tudják: a Sueznek nem a magas kártérítés számít, inkább bent maradna a térség vízellátásában. (Korábbi cégük, a Pécsi Vízmű több környékbeli víziközmű-szolgáltatóban szerzett részesedést.) A Suez számára az ügy nem csak presztízskérdés, annál nagyobb tétje is van, hiszen a Fővárosi Vízművekben is érdekelt a francia csoport.
A párizsi központú cég még 1995-ben vásárolt kisebbségi részvénycsomagot a Pécsi Vízműben, s egyúttal huszonöt évre megszerezték a cég irányításának jogát is. A politika azonban mindig is rányomta a bélyegét a város és a francia cég viszonyára: az azóta tragikus balesetet szenvedett, majd elhunyt Toller László (MSZP) azt nehezményezte, hogy a társaság drágán adja a vizet, s a francia fél törvényesen ugyan, de túl sok pénzt szed ki a cégből. A szakításra azonban azt követően került sor, hogy a fideszes Páva Zsolt 2009 májusában időközi polgármester-választást nyert Pécsen. A Fidesz irányította közgyűlés 2009 szeptemberében felmondta a vízellátási szerződést a Suezzel, és egy városi tulajdonú vállalkozásra, a Tettye Zrt.-re bízta a vízközmű-szolgáltatást. Egy hónappal később a Tettye elfoglalta a Pécsi Vízmű városi bázisait, és azóta is ez a társaság biztosítja a vizet a pécsieknek.
Az ügy hatalmas botrányt kavart, s politikai körökben sokan azt beszélték: a pécsi eset csak a főpróba volt, annál is inkább, mert a miniszterelnök korábban több fórumon kijelentette, hogy vissza kell szerezni állami tulajdonba a víziközmű-cégeket, s leszögezte, hogy a vízkincs nem lehet külföldi tulajdonban, kordában kívánják tartani a lakossági rezsiköltségeket. Előbbi ügyben azóta nem történt előrelépés, míg a vízkincsről szóló kijelentések alighanem a nyilvánosságnak szóltak, hiszen a vízkincs és a víziközmű-hálózat tartós állami tulajdonba rendeléséről még a Gyurcsány-kormány idejében született törvény.
