Perre mennének a reálhozamukkal elégedetlenek
Persze, azok sem maradéktalanul boldogok, akik pár ezer forintot kapnak, miközben egyenlegükben azt olvassák, hogy néhány milliós megtakarításukból a hozam több százezer forintra rúg. Bár ez tulajdonképpen talált pénz, hiszen egyrészt nem most kellene kifizetni, másrészt nyugdíjcélú megtakarításról van szó, vagyis elkölteni sem most kellene, az elégedetlenek már pertársaságok szervezésébe kezdtek az interneten.
A bíróságra készülőknek azonban mindenképpen ajánlott, hogy előbb inkább az érintett pénztártól kérdezzék meg, hogy miért csak ennyi az annyi, s ha a válasz nem kielégítő, még mindig érdemes bevárniuk a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak eredményét. A PSZÁF jelenleg is a reálhozamok és a tagdíj-kiegészítések számításának és kifizetésének módját ellenőrzi szúrópróba-szerűen, míg a Kehi – Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott ígérete szerint – őszszel a pénztárak működését, gazdálkodását világítja majd át.
Az elégedetleneknek egyébként az egyenlegen szereplő összeg és a reálhozamuk különbségét az államnál kell keresniük. A pénztárak ugyanis a tagdíjjal együtt a hozamot is átutalták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak, amely az ígéreteknek megfelelően „biztonságba helyezte” az emberek 2946 milliárd forintra rúgó nyugdíjcélú megtakarítását – kivéve azt az 1370 milliárd forintot, ami állampapírban volt és bevonták, így csökkentve az államadósságot, valamint azt az 580 milliárdot, amely az idei évi költségvetésbe van betervezve folyó kiadásokra, illetve azt a 380 milliárdot, amely a MÁV és a BKV adósságállományának konszolidálására kell.
Megjegyzendő: ha az állam nem nyeli le a hozamot is, vagyis azt a nyereséget, amit a pénztárak a tagdíjbefizetések megforgatásával kitermeltek, a pénzes postás most lényegesen vastagabb borítékot hozna. A PSZÁF adatai szerint a pénztárak befektetési tevékenységének eredménye 2000 és 2011 márciusa között összesen 850 milliárd forint volt. Ha ehhez még hozzávesszük a tagdíj-kiegészítéseket, amit most a reálhozammal együtt fizetnek ki, akkor a hárommillió visszalépővel számolva átlagosan közel háromszázezer forint jutna mindenkire, szemben a mostani 76 ezres átlaggal.
Mindezektől függetlenül érdemes átnézni az egyenlegeket, és reklamálni, ha valaki úgy gondolja, nem stimmel a kimutatás. A kasszák is hibázhatnak és hibáznak is: a PSZÁF csütörtökön közzétett határozataiban négy magánnyugdíjpénztárat (Allianz, Budapest, ING, OTP) kötelezett arra, hogy újraszámítsák a kifizetéseket azoknál az ügyfeleknél, akik korábban más pénztárakból léptek át. A probléma mintegy másfél ezer embert érint, oka pedig az, hogy korábban a tagdíjkiegészítést (tehát nem a reálhozamot, hanem a kötelező összegen felüli befizetést) az átlépésekkor nem kellett külön feltüntetni, így az átvevő pénztárak most nem tudták megmondani, hogy pontosan mekkora összegről van szó. Az elmúlt évtizedben 550 ezren váltottak legalább egyszer pénztárat, vagyis ennyi hiba még nem tekinthető katasztrofálisnak.
Fokozottabb védelem a postákon
A reálhozamok és a tagdíj-kiegészítések kifizetése extra terhet ró a Magyar Postára is, biztonsági szempontból legalábbis mindenképpen, a megnövekedett készpénzforgalom miatt.
A Népszabadság megkeresésére a Magyar Posta szóvivője elmondta: az állami cég és a rendőrség munkatársai alapvetően jó és szoros együttműködésben dolgoznak. Tekintettel a reálhozamok postai kifizetése miatt megnövekedett készpénzforgalomra, a postákon a rendőri felügyelet és általános őrzés-védelmi tevékenység fokozottabb. – A pénzszállítmányok őrzése és átadása kiemelt biztonsági intézkedések alkalmazásával történik – mondta Hüse Marianna.
A cég azonban a reálhozamok kifizetése idején sem tér el az általánosan alkalmazott biztonsági szabályoktól. A kézbesítőknél lévő készpénzellátmány nagysága ebben az időszakban sem haladja meg a szabályzatban előírt mértéket. A kézbesítők védelmét a rendőrség, valamint a helyi polgárőrszervezetek munkatársai biztosítják – tette hozzá a szóvivő.
