A Fidesz hangadói nem akarnak rendszerszintű konszolidációt
Kérdésünkre elmondta: Hódmezővásárhelyen – amely egyike a vastagon eladósodott városoknak – külön megállapodást kötöttek a hitelező bankkal, s maga, a Magyar Bankszövetséghez hasonlóan, erre ösztökélné a többi önkormányzatot is, mert egyedi megoldásokban kellene gondolkodni. –Hódmezővásárhelyen működési szufficit van, mert ésszerűsítettük az önkormányzat tevékenységét, megtettük azokat a strukturális lépéseket, amelyek elkerülhetetlenek voltak, csak fejlesztési forráshiányunk van – mondta
Lázár János, hozzátéve: beláthatatlan következménye volna annak, ha az állam a működési forrásokat átvenné a településektől. Ugyanakkor nem kérdéses szerinte, hogy az önkormányzati finanszírozást át kell alakítani.
Lapunk tudósítója arról számolt be, hogy Hódmezővásárhely önkormányzatának mindössze hat év alatt sikerült meghatszoroznia a vagyonát, ami nem csekély teljesítmény egy 47 ezer lakost számláló, jelentősebb iparral nem rendelkező alföldi kisvárostól. E világraszóló gazdasági növekedésről a település honlapján az olvasható, hogy 2002-ben – azaz Lázár polgármesterré választásának évében – „az önkormányzat vagyona 35 millió euró volt, amit 2008-ra 220 millió euróra sikerült növelni”. Ami kétségtelenül igaz, Hódmezővásárhely vagyona valóban nőtt. Csakhogy azt már nem magyarázza el a városi honlap, hogy az elmúlt években egy törvénymódosítás következtében minden magyar településen megváltozott a vagyonkimutatás rendszere, s az új szabályozás szerint abban föl kell tüntetni a forgalomképtelen elemeket is. Egy városban ilyen a járda, az úttest vagy a közpark: azaz hiába van ezeknek az elemeknek könyv szerinti értékük, ha nem eladók.
A valóság ezzel szemben az, hogy a város idei költségvetési főösszege mintegy 20 milliárd forint, a fedezet nélküli forráshiány 700 millió forint, s egyes kimutatások szerint Hódmezővásárhely teljes adósságállománya mintegy 23 milliárd. A város idén a büdzsé kilenc százalékát költi hitel- és kölcsöntörlesztésre, ugyanakkor a közgyűlés megemelte a lakásbérleti díjakat, a városi intézmények dologi kiadásaiban tizenöt százalékos költségcsökkentést tervez, sőt számol egyes telephelyek bezárásával és öszszevonásával is. Néhány intézménytől már megszabadultak: a Szivárvány szociális otthont a Csongrád megyei közgyűlés fenntartásába adták, az idősek nappali ellátása, a szociális étkeztetés, a hajléktalanokat és gyermekeket ellátó intézmény pedig a katolikus egyházhoz került, s ugyanezt tervezik egy helyi általános iskolával és óvodával is.
Lázár véleménye azért különösen érdekes, mert polgármesterként az önkormányzatok, parlamenti képviselőként, illetve frakcióvezetőként pedig a kormány érdekeit kell képviselnie. Szavaiból úgy tűnik, ebben az ügyben nem osztja polgármestertársainak véleményét, márpedig Lázár „véleményvezér” a parlamentben, álláspontja irányadó a frakció számára.
Másként látja a helyzetet egy párttársa, Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki szerint elsősorban a kisvárosok számára lehet életmentő Gémesi György minap ismertetett javaslata. Páva úgy véli, hogy egy megyei jogú város kell rendelkezzen akkora teherbíró képességgel, ami a bankok számára biztosítékot jelent, még akkor is, ha hiteleik forintértéke megugrott a frank árfolyamváltozása miatt. Egy kisebb településnek viszont kevésbé van mozgástere, így – kormányzati segítség nélkül – a bankokkal is nehezebben tudnak tárgyalni hiteleik átütemezéséről.
Egyébként az évente 40 milliárd forintból gazdálkodó és 35 milliárd adósságot felhalmozó Pécs a közelmúltban megállapodott az önkormányzat számlavezető bankjával hitelei átütemezéséről. A bank kedvezőbb törlesztési feltételeket biztosít a városnak, emellett 7-ről 10 milliárdra emelte Pécs folyószámlahitelét, ugyanakkor a pénzintézet elvárja, hogy a baranyai megyeszékhely költségvetése 2013-ra ne legyen veszteséges. Ezt a város irányítói – a gazdálkodás észszerűsítésével – elérhető célnak látják. Mellesleg Pécset a frank árfolyamváltozása nem fojtogatja, hisz a teljes hitelállománynak csak töredéke frankalapú. A város előző vezetése 2008-ban bocsátott ki hatmilliárd forint értékű, frankalapú kötvényt, s e kötvényért immár 8,3 milliárdot kell a városnak törlesztenie.
Harkány éves büdzséjét bukta el
A Páva Zsolt által említett kistelepülések közé tartozik Harkány. A négyezer lelkes, évente kétmilliárd forintból gazdálkodó város négy éve megvette a helyi fürdő részvényeinek 50 százalékát a baranyai önkormányzattól, s így a cég kizárólagos tulajdonosává vált. A vásárlást az önkormányzat frankalapú hitelből fedezte, s a hiteltörlesztés mértéke 2,6 milliárdról mostanra felment 4,5 milliárdra.
Vagyis Harkány – aminek egyébként a bruttó tartozása öt és fél milliárd – a kötvényen nagyjából annyit vesztett, mint amennyiből a város egy éven át gazdálkodik. Imri Sándor, a fürdőváros független polgármestere elmondta, hogy hónapok óta tárgyalnak a hitelek átütemezéséről: a bank a pozitív választ attól teszi függővé, hogy az önkormányzat képes lesz-e egy reorganizációs tervet kidolgozni.
