– Több oka is van annak, hogy a bankok jelenleg miért nem finanszíroznak szívesen turisztikai beruházásokat – mondta lapunknak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A turizmus válság sújtotta ágazat, a forgalom visszaesése, a szálláshelyek csökkenő kapacitáskihasználtsága miatt ezek a fejlesztések most lényegesen kockázatosabbak, mint korábban. Az utóbbi egykét évben viszonylag sok turisztikai célú ingatlan zárt be, ezek közül nem egyet bankhitelből építettek. A pénzintézetek most inkább ezeknek a beruházásoknak akarnak új tulajdonost keríteni, ám ez nem könnyű, mivel ez egy speciális terület, kevés a lehetséges befektető, miközben az ingatlanokból túlkínálat van – tette hozzá.

A megemelkedett kockázatokat jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei első negyedéves hitelezési felmérése szerint a projektfinanszírozás messze a legkockázatosabb üzletág. Az átstrukturált hitelek aránya 18 százalék volt, háromszorosa a vállalati hitelezés átlagának, s a bankok év végéig további romlásra számítanak. Várakozásuk szerint a mutató elérheti akár a harminc százalékot is, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ilyen hitelt át kell alakítani ahhoz, hogy az ügyfél fizetőképes maradjon. Ám sok esetben még ez sem elég, az MNB adatai szerint minden öt átstrukturált hitelből egynek a törlesztésével már újra csúszásban voltak március végén.

Az idegenforgalmi cégek is tisztában vannak vele, hogy elsősorban azoknál a pénzintézeteknél van csak némi esély kölcsönhöz jutni, amelyek nem égették meg magukat a korábbi szállodaberuházásokkal. – Amelyik bank a bedőlt hitelek révén több szálloda kényszer-üzemeltetőjévé vált, még jó ideig borúsnak ítéli meg az új projektek megtérülését is – véli Galla Gábor, a TourConsult Kft. ügyvezetője.

Az évek óta mélyrepülésben lévő magyarországi szállásdíjak miatt a szállodák egyébként is nehéz helyzetben vannak, mert nemcsak a fejlesztéseikre, hanem a működésükhöz sem jutnak hitelforráshoz. A szálláshelyfejlesztést az Új Széchenyi Terv is csak bizonyos esetekben támogatja. De – mint arra Galla Gábor rámutatott – a fürdő- és idegenforgalmi attrakciófejlesztésekre is nehéz pénzt szerezni, hiszen még az állami pályázatokon is 35-40 százalékos önerőt várnak el.

A forráshiányos vállalkozások az önerőt legfeljebb jelzáloghitelből tudják biztosítani, ha a tulajdonosoknak van tehermentes ingatlanuk vagy más iparágból tudják turisztikai projektjeiket finanszírozni. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a megvásárolt földterületekben, a kifizetett tervekben tartósan áll a fejlesztők pénze: az ingatlanokat megfelelő, legalább a ráfordításokat fedező áron eladni sem lehet.