Az üzleti világ nem aggódik
Az amerikai–magyar gazdasági-kereskedelmi érdekképviselet vezetője szerint kétféle hatás okozhat zavart a külkereskedelmi kapcsolatokban: egyfelől a forint erősödése a dollárhoz képest, ami megnehezíti a magyar exportot, másfelől az esetleges amerikai belső fogyasztáscsökkenés, ami a beruházási kedv romlásával párosulva hasonló következménnyel jár. Arra pedig rossz még rágondolni is, ha a dollárba, mint tartalékvalutába vetett bizalom megrendül – tette hozzá.
Kilengésektől mentesen alakultak az utóbbi tíz évben a magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatok. Az Egyesült Államok a legfontosabb partnerünknek számít az amerikai kontinensen, globális viszonylatban azonban még az első tízbe sem került be. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, az idei első négy hónapját feldolgozó adatai szerint kivitelünk meghaladta a 142 milliárd, behozatalunk pedig a 124 milliárd forintot. Ezzel a teljesítménnyel az Egyesült Államok az exportot tekintve a 13., az importot nézve pedig a 14. helyre szorul. Amerikai szemszögből nézve a 62. legnagyobb kereskedelmi partnernek számítunk, volumenben Csehország és Portugália szintjén járunk. A kétoldalú forgalom évi 600-800 milliárd forint között mozog, s immár zsinórban hetedik éve magyar aktívum jellemzi, még ha a többlet nem is nevezhető számottevőnek.
A termékforgalom összetételét tekintve mindkét oldalon kimagasló a gépek és gépi berendezések aránya: 65–80 százalék között mozog, a feldolgozott termékeké pedig húsz százalék környékén ragadt be. A energiahordozók tízszázalékos részaránya nevezhető még számottevőnek. Az is elmondható, hogy magyar élelmiszerek és italok nem hódították meg a hatalmas amerikai piacot, a húszmillió dolláros kivitelünk itt minimális tételnek tekinthető.
A befektetésösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH, korábbi nevén ITD Hungary) összesítése szerint mintegy ezer magyarországi cég exportál az Egyesült Államokba, ám a kivitel kilencven százaléka a nálunk termelő multinacionális vállalatok köréhez kötődik. Az exportcikkek toplistáján az automatikus adatfeldolgozó berendezések, mágneses és optikai leolvasók, távközlési berendezések, a General Electric révén izzók, infravörös lámpák, gyógyászati műszerek, továbbá autóalkatrészek szerepelnek. Ugyanezek, illetve egyes alkatrészeik vezetik a behozatali listát. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen az amerikai vállalatok jelentős össze szerelő kapacitásokat építettek ki Magyarországon, elég a Jabilra vagy a Delphire gondolni.
A NKH-nál bizakodóak a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését illetően, ezt a válságot követő keresletnövekedésre alapozzák. Igaz, új magyar exportcikkek palettaszínesítő hatásával nem számolnak.
