Százmilliárdos aknák a jövő évi költségvetésben
A büdzsé ugyan alapesetben nem végleg mond búcsút e bevételeknek, inkább likviditási nehézségeket okoz, hogy a vissza igényelt áfát az eddiginél hamarabb kell kiutalni, azonban a bizonytalanság jelen van, amivel a költségvetés készítőinek számolniuk kell. – Nem biztos, hogy 2012-t terheli ez a tétel – jegyzi meg Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint a bírósági döntés nem adott időbeli hatályt a szabályozás kiigazítására, de a magán-nyugdíjpénztári vagyon birtokában a kormány még az idén el tudná rendezni az ügyet.
A jövő évi büdzsé tervezése már folyik, jelenleg a tárcák összesítik, mire van igényük, és arra mekkora összeget kell biztosítani. A számításokhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium segédanyagot készített, amiből kiderül, szigorú tervezést várnak el a minisztériumoktól. Az elvárás ugyanis az, hogy se a létszám, se a bérek ne emelkedjenek az ideihez képest.
Elemzők szerint a kormány jól teszi, hogy nem engedi lazulni a gazdálkodást. Török Zoltán például baljós jeleket lát a világgazdaságban, ami miatt a jelenleg 3 százalékosra prognosztizált jövő évi növekedést is felülvizsgálatra esélyesnek tartja. A Raiffeisen elemzője szerint arra kell felkészülni, hogy 2012-ben még az ideinél is kockázatosabb környezetben kell vezetni az országot.
A kormány is tisztában lehet a bizonytalanság növekedésével, erre utalnak a Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent költségvetési tervszámok a következő két évre. A gazdálkodó szervezetektől például 30 milliárd forinttal kevesebb bevételt remélnek, mint idén – nagyjából annyival, amennyi az új sporttámogatási rendszerben a cégeknél felszívódhat. Nem mellékes körülmény, hogy a bázis az idei eredeti előirányzat, amiről időközben kiderült, hogy tarthatatlan, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2012-től végleg kifutnak az adókedvezmények, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak az uniós joggal, arra kell gondolnunk, hogy a kormány a hangzatos kommunikáció ellenére nem vár robusztus növekedést jövőre. Szóba jöhetne még az adóalapokban figyelembe vehető korrekciós tételek átalakítása is, ám erről majd ősszel, az adótörvénykezés időszakában lesz szó. Az biztos, hogy a bevételek, kiadások tervezése a korábbinál is nagyobb hibaszázalék lehetősége mellett történik.
A makrokörnyezeten túl leselkedik pár, kézzelfoghatóbb veszély is a büdzsére. Az áfaügy mellett más adóperek is döntésre várnak az unióban, amelyekben Magyarország érintett. A távközlési, illetve a kereskedelmi szektorokra kivetett különadót már vizsgálják, s a magabiztos kormányzati nyilatkozatok ellenére egyáltalán nem lehet biztosra fogadni, hogy az EU meghagyja ezeket az adókat. Ha elbukunk ezen a vizsgán, az újabb 100 milliárdos veszteséget jelentene a költségvetésnek.
Nem lehet továbbá tudni, melyik nagy állami cég fordul újra állami segítségért. Stabil jelöltnek tekinthető a Malév, de a MÁV is okozhat még meglepetéseket a beígért konszolidáció ellenére. A kormány szinte kész tényként számol azzal, hogy az említett cégek, továbbá az MVM és a Nitrogénművek Zrt., illetve más vállalatok a kezességbeváltások révén pénzt vesznek majd ki a büdzséből, ez szerepel a tervezési útmutatóban.
A jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében tesz említést kockázatokról, ezek közül ki kell emelni a foglalkoztatást és a szociális ellátást érintő megszorító intézkedések járulékos költségeit. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy nem lehet valamiféle juttatás nélkül kiszórni embereket egy idő után az ellátórendszerből, bizonyos mértékű jövedelemről gondoskodni kell. Más vélemények szerint is az egyik gyenge pontja a kormányzati politikának, hogy nem számol ezekkel a hatásokkal.
Már nem a kormány felelősségi területe, de a rendkívüli események is korlátozhatják a mozgásteret. Jellegükből fakadóan az ilyen eseményekre, mint a kolontári iszapkatasztrófa vagy a mezőgazdasági károk, nem lehet előre felkészülni, pontosabban a tartalékok közt kell az ilyen kiadásokra pénzt elkülöníteni. Ám néhány tízmilliárd forint így is extra kiadásként jelentkezhet.
Nem szóltunk még egy kézenfekvőnek tűnő lehetőségről, mégpedig arról, hogy az Alkotmánybíróság idővel dönteni kényszerül nyugdíjügyben. Ennek azonban csak akkor lenne érdemi hatása a költségvetésre, ha teljesen visszaállítanák a régi, vegyes nyugdíjrendszert. Egy ilyen döntés viszont alapjaiban borítaná föl a büdzsét, amit az alkotmánybírók nem fognak megkockáztatni. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy a pénztárakban maradók nyugdíjszerzési jogosultsága újraéledjen. Ez viszont csak évtizedek múlva keletkeztet kiadásokat a nyugdíjalapból. Az Alkotmánybíróságig juthat a korkedvezményes nyugdíjrendszer szigorítása is, itt viszont azért nem lehet kiadásnövekedéssel számolni, mert az érintettek juttatásait nem vonják el, csak más jogcímen folyósítják. Annyi hatása lenne egy, a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak kedvező döntésnek, hogy a nyugdíj helyett adott jövedelempótló juttatásnál nincs emelési kényszer, így ezt – mai állás szerint – megspórolja a költségvetés.
Kockázatok
Adóügyek az Európai Unió előtt
Kezességbeváltások
PPP-programok
Tervezési hibák
Intézményi tartozások
Sporttámogatás
Megszorítások járulékos költségei
Eurózóna válsága
Rendkívüli események
