Mint arról a szaktárca közleménye alapján korábban beszámoltunk, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) július 4-i vizsgálati eredménye GMO-szennyeződést talált egy kukoricahibrid-fajta vetőmagtételében.

Magyarország nem tudja hosszú távon megőrizni génmentességét. Ezt állítja Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu megkeresésére. Az akadémikus azt mondja: nehéz egy olyan szigetpozíciót hosszú ideig fenntartani, amelyre Magyarország törekszik. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a tét óriási, hiszen a több mint 100 milliárdos kukoricavetőmag-termelés exportlehetőségeit veszítheti el, ha Magyarország GMO-mentes státusza meginogna, ugyanis főleg olyan országokba szállítunk, amelyek szintén GMO-mentesek. Ruthner Szabolcs elmondta azt is, hogy rövidesen, mintegy 250 ezer hektáron kezdődik a repce vetése. Ennek is létezik GMO-magja, igaz Kanadában, ahol ilyet termesztenek, a tavaszi változatot használják. Ám az ügyvezető szerint nem árt az óvatosság. A szövetség arra kéri a hatóságot, hogy a GMO-vizsgálataik eredményét még a vetés elkezdése előtt közöljék a gazdákkal, hogy GMO-mag ne kerüljön a földbe. Úgy tudjuk, a repcét vetni szándékozók teljesen elbizonytalanodtak, hiszen a jelenlegi helyzetben, amikor nem egyértelmű a magyar szabályozás – amelyik 0 toleranciát fogalmaz meg –, senki nem mer vetni, hiszen az ellenőrző laboratórium tudományosan megengedhető, egy ezrelékes tévedése, a jelenlegi szabályok szerint már szennyezett magnak minősíti a tisztát is.

100 MILLIÁRD

A VETŐMAG SZÖVETSÉG szerint a GMO-mentes státusz megtartása lényeges szempont, mert az ország több mint százmilliárdos kukoricavetőmagtermés lehetőségét veszítheti el.