Hamar elejét vette a luxembourgi bíróság elmarasztaló döntése kapcsán felmerülő spekulációknak a nemzetgazdasági tárca, amely közleményében azonnal cáfolta, hogy az ítélet következményeként fellépő, minimálisan száz-, rosszabb esetben akár kétszázmilliárd forintos nem várt kifizetési kötelezettség miatt módosítani kellene a deficitcélokat.

Mint leszögezik, a kormány tartja magát a Széll Kálmán Tervben, illetve a konvergenciaprogramban tett vállalásához, azaz nem engedi az idén 2,94, jövőre pedig 2,5 százalék fölé a költségvetés GDP-arányos hiányát. A közleményben az áfaügyben kialakult jogszabálysértő helyzet előállásáért és megoldatlanságáért a felelősséget az előző, szociálliberális kormányokra hárították. A tavaly hivatalba lépett Orbán-kormány a perrel együtt kész helyzetet örökölt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését – közölték. Az uniós joggal harmonizáló áfaszabályozás megszövegezését a Nemzetgazdasági Minisztériumban végzik majd, a tárca az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti.

A költségvetési törvény újabb módosításáról ezúttal nincs szó, pedig arra szükség lenne, amennyiben a vállalkozásoknak kifizetendő összeg meghaladja a százmilliárdot. A büdzsé tartalékában a június végi adatok szerint 123,9 milliárd forint szerepel, ám ebből 33,9 milliárd céltartalék, kötött felhasználással. Ez ad fedezetet például az uniós szakértők különkiadásaira, az államigazgatásban pályájukat megkezdő diplomások munkatapasztalat-szerzésének támogatására.

A tartalék tehát szűkös, kézenfekvő megoldásként ezúttal is az állami kézen lévő 21,2 százalékos Mol-részvénycsomag eladása merült fel. Varga Mihály közigazgatási államtitkár múlt heti nyilatkozata után most a nemzetgazdasági tárca is ezt a forrást jelölte meg a pénzügyi konfliktushelyzetek kezelésének egyik lehetséges eszközeként. Az oroszoktól mintegy 500 milliárd forintért megvett Mol-pakettből alapesetben 4-5 százaléknyi piacra dobása elegendő lehet a helyzet rendezésére. Más kérdés, hogy a Mol-papírokba konvertált IMF-hitelt is vissza kell fizetni.

Török Zoltán nem zárja ki, hogy a százmilliárd forintra becsült áfavissza térítésnek csak kétharmada, esetleg háromnegyede terheli majd az idei költségvetést, azt pedig a tartalékból vagy átcsoportosítással valahogyan elő lehet teremteni. A Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy ha ennél rosszabb lesz a helyzet, akkor a hiány 0,1-0,2 százalékpontos növelésével is orvosolni lehet a problémát. Harmadik helyen említette a Mol-papírok értékesítését mint pénzszerzési módszert. A Mol-részvényeket azonban nem szabad „ráborítani” a piacra, kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy maga az olajtársaság vegye meg a részvényeket, mert a piacinál magasabb árat is kész lenne megadni érte, tudna is mit kezdeni a pakettel, és nem utolsósorban szívességet is tenne a kormánynak, amely ezzel elkerülheti azokat a vádakat, hogy esetleg eltőzsdézte, elkótyavetyélte volna a stratégiai nemzeti vagyonelemek közé sorolt részesedést.