A közszféra béreit gyakorlatilag befagyasztják, ugyanis a tervezéskor a tárcáknak változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolniuk, fedezetlen ígéreteket nem tehetnek. A „felszabaduló létszámot” pedig „törölni kell”. Az anyag létszámfelvételi stopot nem ír ugyan elő, de csak ott enged bővítést, ahol az új feladathoz a szükséges forrás is biztosítva lesz.

A társadalombiztosítási járulékokat is gondosan előre kell tervezni, méghozzá a munkaadók esetében 27 százalékkal, azaz az élőmunkát sújtó magas központi elvonások enyhítése továbbra sincs a kormány napirendjén. A közfeladatokat ezután is el kell látni – fogalmaz a tárca –, ám az ehhez szükséges intézményrendszert megszüntetések és összevonások révén karcsúsítani kell. A vezetőknek gondoskodniuk kell egy prioritási lista megalkotásáról, amelynek alapján hozzárendelhetik majd a pénzeszközöket az egyes feladatokhoz. A párhuzamosságok felszámolása is előírás. A célként kitűzött „érdemi létszám-megtakarítás” mellett a dologi kiadások csökkentésének lehetőségét is „érdemben fel kell tárni”, ami magyar megfogalmazásban az eszközbeszerzések és az igénybe vett szolgáltatások megnyirbálását jelenti.

A tárcák még egy bevételi forrásukról is lemondhatnak a jövő évtől: a bírságokból befolyó pénzekből ezután közvetlenül nem részesednek, azt egyenesen a közös kalapba kell befizetni. Cserébe a tárcáknak tervezniük sem kell az ilyen bevételekkel, igaz, ez nem jelenti automatikusan, hogy nem lesznek teljesítendő elvárások. A legnagyobb tétel ezen területeken a Belügyminisztériumnál volt, a rendőrök által kiosztott pénzbírságok azonban már az idén is a központi költségvetésbe mentek, azaz a közvetlen érdekeltség ilyenformán nem befolyásolta a rendvédelmisek ellenőrző tevékenységét.

Rossz hír, hogy a minisztériumok végleg búcsút mondhatnak annak a csaknem kétszázmilliárd forintos költségvetési tételnek, amelyet még az év elején, a nemzetközi környezet romlására és az adóbevételek túltervezése miatt kellett zárolni. (A teljes összeg 250 milliárd forint volt, a többit az egyéb költségvetési szerveknek, például a bíróságoknak vagy magának az Országgyűlésnek.) Az idei büdzsé júniusi módosításával hivatalosan is törölték ezt a tételt, s a 2012-es költségvetésnél sem lehet már tervezni ezzel.

A szigorú takarékosság nem lesz hiábavaló: a kormány ennek köszönhetően hozni tudja a 2012-es évre a Széll Kálmán Tervben meghirdetett 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt – állapítható meg a köriratból, amely 3,5 százalékos inflációt, 209 forintos svájcifrank- és 267 forintos euróárfolyamot vesz figyelembe a számítások elkészítésekor.

A köriratban megfogalmazott követelményrendszerhez egyébként azért kell ragaszkodnia a tavaly munkába lépett új kormánynak, mert – mint a bevezető első mondatban is utal rá – „gazdasági csapdahelyzetet” örökölt, s a felelőtlen gazdaságpolitika, az államadósság felhalmozódása és a megszorítások kudarcos politikája miatt ellehetetlenült a gazdasági növekedés.