Felfelé a lejtőn: kiutak
Amikor Polgárra költözött, Marton Róbert hamar észrevette: az itteni emberekre is ráfér a segítség. Előbb a békásmegyeri minta alapján egy hasonló foglalkoztató-műhelyt szeretett volna létrehozni, ám a várostól nem kapott ehhez megfelelő helyiséget. Adtak azonban a helybéliek más célokra más adományt.
Valami elkezdődött
Polgáron közel kilencezren élnek, s nagyjából minden ötödik-hatodik lakos roma. Jellemzően olyan munka nélküli emberekről van szó, akiket a többségi társadalom „leírt”, elkönyvelt segélyből élő lumpenelemeknek, akiknek az értelmes munka már kiváltság. Ha foglalkoztatni is kell őket –mert éppenséggel a közmunkaprogramokra még van egyfajta állami támogatás –, akkor legjobb, ha árokpartot kapirgálnak, járdát sepernek.
Marton Róbert azonban mást talált ki. Azt szerette volna, ha ezek a kallódó emberek megérzik a teremtő-alkotó munka erejét. Ezért veteményeskert-programot hirdetett, s annak, aki vállalta, hogy felássa és műveli a konyhakertjét, vetőmagokat, palántákat adott, s szakmai tanácsokkal is segítette a munkát. Több mint száz család jelentkezett a kezdeményezésre: voltak, aki félúton feladták a harcot a gyomokkal, a kapával és a gereblyével, ötvenkét portán azonban nemcsak átvitt, hanem a szó konkrét értelmében is jó talajra hullott az elvetett mag.
– Jó érzés látni, ahogy ezekben a kertekben kora nyáron már nőtt a hagyma, erősödött a zöldség, és sokan már megfőzték a levest vagy főzeléket abból a zöldborsóból, babból, amit tavasszal elvetettek – fogalmaz a Jövőbarát Alapítvány elnöke. Szavai szerint a tespedtségből, szegénységből való talpra állás első lépése az, ha valaki megérzi a karjában, kezében, a munkájában lévő erőt és lehetőséget. Magabiztosságot ad, ha egy családfő rájön: meg tudja termelni a családjának szükséges élelem egy részét, s erre nem kell külön pénzt költenie a boltban.
Százból ötven – egyelőre
Marton Róbert azonban nem állt meg a konyhakertprogrammal Polgáron. Most éppen egy olyan kemencét építenek az egyik helybéli asszony portáján, ahol „közösségi kenyérsütést” terveznek. A lisztet egy gabonakereskedő cégtől jutányosan kapják majd, a romákat pedig megtanítják kovászolni, dagasztani. Ahogyan a régi szép időkben, az otthon begyúrt tésztát mindenki elhozhatja a közös kemencébe, s jelképes összegért – amelyből a tűzifa árát fedezik majd – meg is sütheti. Miközben pedig sül a kenyér, mód nyílik majd a baráti beszélgetésekre, vagyis a hátrányos helyzetű emberek itt is hasonló „adományt” kapnak, mint a békásmegyeri csellengő fiatalok: időt és odafigyelést. A kemenceprogram mellett „kecskeprogram” is indul: itt némi munkáért, az állatok őrzéséért vagy épp a fejésért cserébe kaphatnak majd meleg tejet a jelentkezők.
Az igrici modell
Ennél nagyobb lélegzetvételű lenne annak a mezőgazdasági szövetkezetnek a megalakítása, amelyet az „igrici uborkások” mintájára hoznának létre Polgáron.
Mint arról korábban beszámoltunk, az igriciek a Polgár Alapítvány segítségével jutottak több mint öt hektár földhöz, ahol zömmel uborkát, mellette pedig paradicsomot és paprikát termesztenek, s többtucatnyi roma család él meg a kertészetből. Az ezerháromszáz fős borsodi kistelepülésen – mint azt Kislászló Csaba polgármestertől megtudtuk – azóta kevesebben kérnek segélyt, csökkent a kisebb lopások száma. Ez is igazolja, hogy az elszegényedett északi térség falvaiban, városaiban az ilyen típusú programoknak sikere lehet: nemcsak a romák önbecsülését adná vissza, de nyugalmat is hozna a szegénység miatt egyre békétlenebbé váló vidéken. A romák többsége ért a mezőgazdasághoz, sokan most is idénymunkákat vállalnak nyaranta.
ESÉLYPROGRAM A JÖVŐ ROMA VEZETŐIÉRT
A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF), amely 1991-ben alakult meg Magyarországon, 2007-ben hirdette meg Romaster programját. A hazai vállalatok közül mind többen csatlakoznak ahhoz a projekthez, amelynek célja a hátrányos helyzetű, tehetséges roma diákok pártfogása. A Romaster program három pillérre épül. Az első a vállalatok által biztosított anyagi támogatás, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel. Ennél még fontosabb a második pillér: a programban részt vevőkhöz a támogató vállalatok mentorokat jelölnek ki, akikre nemcsak szakmailag, de emberileg is építhetnek a fiatalok. A harmadik pillért a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége jelenti. A program keretében jelenleg 20 vállalat támogat 50 fiatalt. (A Romaster programot a következő cégek támogatják:
IBM Magyarország, Citibank, Cser Kiadó, Ernst & Young, GlaxoSmithKline, Holcim Hungaria, IBM DSS, KPMG, Magyar Telekom, Mol, MorganStanley, Mr. Sale Öltönyüzlet, National Instruments, OD Partner, Pfizer, Randstad Hungary, Raiffeisen Bank, Telenor Magyarország, Vodafone Magyarország és Uwe Köhler.) A program tanulói közül idén először három fiatal vehette át diplomáját. Immár negyedik éve Csillebércen hagyományos nyári tábort szerveznek a fiataloknak. A tábor célja, hogy megerősítse a Romaster-diákok és mentoraik között a kapcsolatot, fejlessze a diákok tudását, kompetenciáját, valamint megalapozzon egy jövőbeli Alumni közösséget. A diákok az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek Csillebércre. Idén a táborozók többek közt improvizációs csapatépítő tréningen vesznek részt a Momentán Társulattal, pályaorientációs foglalkozáson a Junior Achievement Magyarország szervezésében.
