Marshall-terv a görögöknek
A befektetők azért támadtak erre a két sebezhetőnek vélt nagy gazdaságra, mert észlelték a vezetők tétovázását a fizetésképtelennek tartott Görögország pénzügyi helyzetének kezelésében.
A csőd szélén táncoló görögökre hegyezték tehát ki a mondandójukat az állam- és kormányfők, de átfogó választ kívántak adni arra a kihívásra is, amelynek drámai jellegét maguk is felismerték. Athénnak, amely tavaly májusban 110 milliárd eurónyi hitelt kapott, de amelyből még csaknem hatvanmilliárdot nem használt fel, újabb kölcsönt kínálnak, pontosabban újabb mentőcsomagot, amely 115 milliárd eurót tesz ki, ideértve a privatizációs bevételeket és a magánhitelezők által önként felkínált könnyítéseket. Az újabb támogatásra azért szorul Görögország, mert a tavalyi elképzelésekkel szemben 2012-ben sem juthat finanszírozáshoz a piacról. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összerakott program nem működik igazán jól, ezért júniusban a görög parlament újabb megszorító tervet fogadott el, hogy költségvetését rendbe tegye. Ennek része az állami vagyon eladása, amiből 50 milliárd euró folyhatna be 2015-ig. De még ez így együtt sem lesz elegendő, hogy a nemzeti össztermék (GDP) 160 százalékára, 340 milliárd euróra rúgó államadósságát törleszteni tudja.
A csütörtöki csúcsonMarshall-tervet készültek bejelenteni Görögország számára az eurózóna vezetői, aminek lényege azonban csak az, hogy a tagállamok az Európai Bizottság bevonásával hozzásegítik az uniós alapok lehívására, értelmes felhasználására képtelen Görögországot a már odaítélt pénzekhez. Ez nagyjából 15–20 milliárd eurót tesz ki, s talán serkentheti a növekedést, a versenyképesség javítását. A görögöknek nyújtandó újabb hitel kamatát 3,5 százalékra csökkentik, futamidejét 15 évre növelik. (Ezt felajánlják Portugáliának és Írországnak is, utóbbinak abban a reményben, hogy belemegy a társasági adóalap harmonizációjába.)
Csütörtökön az estébenyúló tárgyalásokról kiszivárgott közleménytervezet megemlíti, hogy a magánbefektetők önkéntes alapon hajlandóak részt venni Görögország támogatásában, a kezükben lévő görög állampapírok cseréje, visszavásárlása, továbbgörgetése révén. De a részletek még kidolgozásra várnak. Egyes számítások szerint a bankok a náluk lévő görög adósság húsz százalékát írnák le veszteségként, s ezzel 17 mil liárd euróval járulnának hozzá a csomaghoz, amelynek így várhatóan része lesz legalább a részleges görög csőd elismerése. A dublini kormány viszont egyértelművé tette, nem számít a magánszektor részvételére az EU/IMF-programjának végrehajtása során.
A csúcs előtt, még szerda este Berlinbenmegállapodásra jutott egymással Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy a hetek óta keringő különböző javaslatokból közös indítványt készítenek, s meggyőzték a szintén jelenlévő Jean-Claude Trichet európai jegybankelnököt, hogy kezelni tudják a görög csőd hatásai miatt keletkező aggodalmait. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult, hiszen a vita hetek óta folyt arról, vajon mi lesz, ha Görögország a hitelminősítők szerint akár csak részlegesen fizetésképtelennek bizonyul, s ebben az esetben az EKB nem fogadhatja be a görög bankoktól a görög állampapírokat fedezetként.
A megoldás egyrészt az, hogy áthidalják az esetleges átmeneti csőd közvetlen hatásait, s ezzel együtt – immár az egész eurózónára gondolva – új jogosítványokkal ruházzák fel a valutaövezeti kormányok által létrehozott pénzügyimentőalapot (EFSF), amelynek hitelezési képessége jelenleg 440 milliárd euró. Ez az alap beavatkozhatna a piacokon, elővigyázatosságból is, megelőzendő nagyobb válságok kialakulását. Ez vonatkozhat például Olaszországra vagy Spanyolországra is. Az EFSF hozzájárulhat a tagországi bankok feltőkésítéséhez, akkor is, ha az érintett állam nem kért és nem kapott segítséget az EU-tól, illetve az IMF-től. S ha az alap minden résztvevője ezzel egyetért, be lehet avatkozni a másodpiacon is, ha az EKB ezt külön javasolja is. Ez egyrészt megnyitja az utat a görög kötvények vásárlása előtt is,másrészt lehetővé teszi piaci feszültségek esetén az egyes országokra nehezedő nyomás enyhítését.
A szövegtervezet ezenkívül szorgalmazza a költségvetési hiányok mielőbbi csökkentését a GDP három százaléka alatti mértékre, s annak a hat jogszabálynak az elfogadását, amely a stabilitási és növekedési paktumot szigorítja, és új elemekkel gazdagítja. A magyar elnökség nem sikerült a végső megállapodást elérni az Európai Parlamenttel, amelynek képviselői már jórészt üdülnek.
PIACOK
Kedvezően fogadták
A piacok már csütörtök délután kedvezően reagáltak a kiszivárgó hírekre, de nyilván csak a következő napokban dől el, hogy ezt átfogó megoldásnak tekintik-e, vagy egy fontos lépésnek előre, amelyet még soknak kell követnie. A brüsszeli körökben igen befolyásosnak számító Mario Monti olasz professzor, volt uniós biztos megjegyezte: eleget hangoztatták már a valutaövezet vezetői, hogy mindent megtesznek az euró védelmében, most már tényleg itt az ideje, hogy e szavakat tettekre váltsák.
115MILLIÁRD
A GÖRÖGORSZÁGNAK összerakott új mentőcsomag 115 milliárd eurós, a korábbinál kedvezőbb kondíciójú hitel mellett egyéb elemeket is tartalmaz, például a tagállamok segítenek Athénnak lehívni az uniós alapok forrásait.
