A német kancellár viszont azt hangoztatta, hogy az eurózóna mai csúcstalálkozójától nem várhatóak látványos megoldások. Ám közben Barack Obama amerikai elnök is felemelte a telefont, és beszélt a német kormányfővel a világgazdasági fellendülésre leselkedő veszélyről, ha a görög válságot nem kezeli végre hatékonyan a valutaövezet, s nem állítja meg a krízis tovaterjedését. A csúcs előtt szerda este Berlinbe utazott Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy AngelaMerkellel megadja a csütörtöki találkozó alaphangját. Párizs szerint az ellentétek nem olyan mélyek, mint ahogy azt a sajtó láttatja, s megállapodásra lehet jutni.

Ötletből nincs hiány. A maga részéről Barroso azt javasolta, hogy öt kérdésben lépjenek előre: intézkedjenek, hogy a 340 milliárd euróra rúgó, a nemzeti össztermék 160 százalékára a görög adósságállomány fenntartható, azaz kezelhető maradjon; járják körbe a magánbefektetők bevonásának lehetséges formáit; tegyék rugalmasabbá az ideiglenes pénzügyi mentőalap (EFSF) működését; hajtsák végre a bankszektorban szükséges javításokat; és egyben őrizzék meg a bankrendszer likviditását.

Ez persze a viták lényege. Görögországnak segítség kell, ha már egy bő éve nem hagyták csődbe menni, ezt most sem lenne szabad hagyni. A szavazók mind nagyobb ellenérzése miatt a német és a holland kormány mindenképpen megköveteli, hogy azok a bankok, biztosítók, nyugdíjalapok, amelyek korábban vásároltak görög államkötvényt, vagyis hitelt nyújtottak Athénnak, maguk is írjanak le némi veszteséget. Ennek lehetséges változataira született már francia és német terv is, utóbb felmerült, hogy ezekre a befektetőkre külön adót kéne kivetni, de ez nekik nagyon nem tetszik. Valószínűleg ebből nem is lesz semmi. Az Európai Központi Bank meg éppen a görög bankrendszer likviditásának alakulása miatt ellenez olyan megoldásokat, amelyek csődnek nevezhetők a piacokon. De Berlin ettől a szótól nem ódzkodik, s a kormányfőnek tanácsot adó öt vezető közgazdász azt írta, hogy a görög adósság felét le kellene írni.

Átírnák a banki követelményeket

A pénzügyi válság nemzetközi tanulságait levonva, az adófizetők pénzének megkímélése céljából, de a görög krízis árnyékában hirdette meg új jogalkotási elképzeléseit az Európai Bizottság. A G20 és a bázeli bizottság által kidolgozott, szigorúbb banki tőkekövetelményeket a nagy régiók közül elsőként vezetné be az EU. Mint Michel Barnier belsőpiaci biztos szerdán elmondta: az új előírások a globális banki eszközállomány felét kezelő 8200 európai bank mindegyikére vonatkozna, ellentétben az e tekintetben lemaradt Egyesült Államokkal, ahol mindössze húsz nagy bankról van szó, amely az eszközök tíz százalékát birtokolja. A lényeg az, hogy a szavatoló tőkén belül a saját tőkeelemek súlyát megnövelnék. A tőkekövetelmény továbbra is nyolcszázalékos (a banki tőke aránya a kockázatokkal súlyozott eszközállományhoz), de ezen belül a minőségi, vagyis baj esetén valódi fedezetet, tartalékot nyújtó elemek részedése emelkedne.

Ezen túl további két tartalékképzési kötelezettséget is előírnának: az egyik arra szolgálna, hogy a hitelintézet tartósan megőrizze működőképességét még a nagyon nehéz időszakokban is. A másik azt, hogy a bankok lehetőleg ne erősítsék a fellendülés és a visszaesés gazdasági ciklusait.

Az Európai Bizottság mindenképpen újrafogalmazná a likviditási és tőkeáttételi szabályokat is. Az azonban már most biztosra vehető, hogy az előterjesztésről nyilván nagy és hoszszú vita várható a tagállamok körében és az Európai Parlamenttel, a szakmai érdekképviseletekről már nem is szólva.