– Még sok részletkérdést tisztázni kell – hangoztatta a német kormányfő. De Evangelos Venizelos, az athéni kormány pénzügyminisztere azt mondta egy interjúban: a résztvevők megállapodhatnak abban, hogy fenntarthatóvá teszik a görög adósságot, biztosítják az ország finanszírozását 2014-ig, amikor újra kimehet a piacra hitelért, s egyben a görög bankok likviditását is, de anélkül, hogy a hitelminősítők ezen alku bármely elemét csődnek nyilvánítanák.Hozzátette: a piacokon nincs pánik, hanem a szereplők összehangolt támadásokat hajtanak végre olyan jó állapotban lévő országok ellen is, mint Itália. Persze a görög tárcavezetőnek jó oka van rá, hogy az eurózóna válságaként fesse le azt, ami Merkel szerint csak egyes országok problémája, így akar ugyanis döntést kicsikarni, amit Berlin változatlanul halogatna, hiába ég már Róma is.

A befektetők mindenképpen arra számítanak, hogy csütörtökön nagy bejelentések lesznek Brüsszelben, s ha csalódnak,már temetik is az eurót. De Merkel szavai pontosan tükrözték a helyzetet: a sok ötlet közül egyikben sem állapodtak meg, a magánbankokkal folytatott konzultációk sem hoztak még áttörést. Az Európai Bizottság által készített költségelemzés szerint a magánbefektetők bevonására a legjobb eszköz lenne megadóztatásuk, ami három év alatt hozhatná a kormányok által megkívánt harmincmilliárd eurós bevételt.

Forrásaink szerint azonban ez is hirtelen felvetés csupán, nem tudni, hova kerülne a pénz, mit szólnak az eurózóna azon tagállamai, amelyek költségvetési okokból már kivetettek ilyen illetékeket, miért vállalnák ezt a többletterhet azok a pénzintézetek, biztosítók, amelyek korábban nem vásároltak görög államkötvényeket. S kérdés, hogyan lehetne csupán a leginkább érintett német és francia bankokat megadóztatni.

Az adóztatási javaslat – amelynek egyik célja a magánbefektetők meggyőzése, hogy önkéntes alapon járuljanak hozzá a 340 milliárd eurónyi és visszafizethetetlen görög adósságállomány csökkentéséhez – csak egy a sok közül. S ezen esetlegességre utalt Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja, osztrák jegybankelnök, aki szerint a frankfurti intézmény maga is meghatározhatja, mit tekint csődnek, vagyis mégis van egy kiskapu.