A német autóipari cég mintegy 900 millió euró, azaz 252 milliárd forint beruházással bővíti győri kapacitásait 2013-ig, várhatóan 1800 új munkahelyet teremt, a csatoltakkal együtt pedig tízezret. A munkanélküliségi ráta azonban a megyében öt százalék körül van. – Lassan már nincs ember, akit be tudnak vinni, pedig innen két éven belül kigördül az első autó – hívta fel a figyelmet Dinnyés Előd.

A térség oktatási struktúrájában a szolgáltatások, a vendéglátás és a kereskedelem a szakmunkásképzés 80 százalékát adja. A gép- és autóiparnak eközben nincs kellő utánpótlása.

– A szolgáltatószektorban azért vannak ilyen sokan, mert miután a határ mellett vagyunk, a végzettek jelentős hányada Ausztriába megy a vendéglátó-, illetve turisztikai iparba. Amegyében nem lehet annyi szakácsot tanítani, amennyi betöltené a rendelkezésre álló álláshelyeket, mert a szakmunkás-bizonyítvány kézhez vétele után tárt karokkal várják és foglalkoztatják őket külföldön, nem is szólva azokról, akik utána mestervizsgát is tesznek. A hiányszakmák évek óta ugyanazok –mutatott rá Dinnyés Előd.

Bár a válságot igencsak megszenvedte a nyugat-magyarországi régió, valamint Székesfehérvár, Komárom-Esztergom térsége, úgy tűnik, a gazdaság beindultával ismét a korábbi munkaerőhiány-problémák jelentkeznek. – Nem csak ezekben a régiók ban, és nem csupán az autóipari, elektronikai gyártás területén van ez így – mondja Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Bár tapasztalatai szerint a cégek egyelőre a képzett, tapasztalt, nyelvtudással bíró embereket igyekeznek elszipkázni egymástól a korábban is hiányszakmának számító területeken – pél dául a mérnökök, IT-szakemberek, gép- és elektronikai szakmunkások piacán –, hamarosan megint nem lesz elégmunkavállaló. – Elsősorban továbbra is a minőségi cserék zajlanak, de van olyan autóipari óriás, amelyik már most beéri azzal, ha valakinek mérnöki végzettsége van, mindegy, hogy gépész-, villamos- vagy fejlesztőmérnök-e. Inkább maguk képzik ki az új munkatársakat, mert látják, hogy különben már középtávon is munkaerőhiánnyal kell szembenézniük. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a következő években más kelet-európai országokból, például Romániából jönnek majd a szakemberek Magyarországra, miközben a munkanélküliség országos mutatói az egekben járnak – teszi hozzá.

A beszerzés, a logisztika, az IT-fejlesztések terén szintén látszanak a növekedés jelei. Megmozdult a munkaerőpiac.

– Nem baj, hogy – ellentétben közhiedelemmel – nem vagyunk az olcsó kézimunkaerő országa, de ahogy a válság kitörése előtt, továbbra is kérdés, hogy mi lesz azokkal a tömegekkel, akik a korábban is nehéz helyzetű ágazatokban – a könnyű- és textiliparban, a mezőgazdaságban – dolgoztak. E területeken ugyanis nincs változás. Évekig tart a munkaerő-kínálat igényekhez igazítása, most azonban minden jel arra mutat, Magyarországon három év alatt nem történt érdemi változás – véli Csaposs Noémi.

A helyzetet nehezíti, hogy például a korábban az építőiparban, ingatlankezelés, adásvételben dolgozó állástalanok is más területeken vagy alkalmi munkák útján keresik a boldogulás lehetőségét – köztük is nagyon kevesen vannak azonban, akik átképezték magukat az elmúlt időszakban, hogy teljesen más területen – például a hiány szakmák egyikében – dolgozhassanak. A szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy máig sok tévképzet él az emberekben az autó- és gépipari munkákkal kapcsolatban, pedig ezek többsége már korántsem koszos, olajos, ráadásul jó fizetést kínál. Az egyik megoldást a hatékonyabb pályaorientáció jelentheti, amely képes vonzóvá tenni ezeket a szakmákat – mire azonban ebből a családok és ahazai munkaerőpiac profitál, az minden bizonnyal újabb jó néhány évbe telik majd.

Itthon tanulnak, külföldön dolgoznak a kiváló szakmunkások FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS