Bírósághoz fordult a Monsanto
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a multinacionális cég egyik hatóságnak kötelezően megküldöttmintájában legalább egyezrelékes mennyiségben talált a hivatalos laboratórium genetikailag módosított szemet. Mivel Magyarországon a GMO-növények termesztésére nullatolerenciás hatósági korlátozás van életben, a rendelkezések az ilyen vetések megsemmisítését írják elő.
A döntést a cég – lapunknak elküldött közleménye szerint – a határozat kézhezvétele után gyakorlatilag azonnal bírósági úton támadta meg, egyben a végrehajtás felfüggesztését kérte. A vállalat szerint a hivatal által megkövetelt intézkedések az egyik népszerű, genetikailag nemmódosított hibriddel bevetett területek érintik. A cég a megsemmisítést indokolatlanok tartja, amely szükségtelen terhet ró a gazdákra.
Információnk szerint a hivatali intézkedések az ország szinte egész területén elszórtan található kisebb táblákat érintenek, főként Pest, Tolna, Fejér és Baranya megyékben. Lapunk egyébként úgy tudja, hogy a hivatali döntés alapján nemcsak a közvetlenül érintett táblákat, hanem az időközben beindult virágzás miatt az esetleg szomszédos táblákon lévő kukoricákat is le kell tárcsázni, mégpedig jelentős területen, négyszáz méteres körzeten belül.
A már korábban elrendelt, 940 hektáros baranyai vetéskitárcsázást követő újabb intézkedésről csütörtök reggel beszélt először Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a köztelevízió reggeli hírműsorában.
A Monsanto érvei szerint az érintett vetőmagtétel megfelelt a szabványoknak és teljes egészében hagyományos vetőmag volt. Azt állítják, hogy az adott vetőmagtétel alapos belső vizsgálaton esett át, amely bizonyította, hogy genetikailag módosított összetevőket nem tartalmaz. Továbbá Franciaországban egy független, akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat is megerősítette a vállalati méréseket.
Ezeket az eredményeket – állítja a cég – a magyar hatóságok még az intézkedés elrendelése előtt megkapták. A Monsanto megkérdőjelezi a MG-SZH mérési eredményeit és a növekedőfélben lévő állományok elsietett megsemmisítésének szükségességét, és kiáll vevői érdekei mellett. A cégnél kérdésünkre elmondták: ez utóbbi lényegében azt jelenti, hogy a bírósági beadványról értesítik a vevőiket, igény esetén jogi tanácsot is adnak nekik, s ők ennek alapján dönthetnek arról, miként járnak el a hatósági felszólításra.
A jogszabály szerint a GMO-keveredési gyanúba esett vetés megsemmisítése a gazdálkodó feladata. Az MGSZH álláspontja szerint ugyanis a zárolt vetőmagot annak birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak kell megsemmisítenie. Magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozó felel a vetőmagért. Pozitív kontrolleredmény esetén az eljárás megindításáról a hivatal értesíti a vetőmag-tulajdonost, illetve az érintett forgalmazót. Az eljárás során vizsgálják a teljes kereskedelmi láncot: a vetőmag beérkezésétől a forgalmazáson át az elvetést végző termelőkig.
A Monsanto bírósági keresetében a közigazgatási eljárási törvény azon paragrafusára hivatkozik, amely szerint „a keresetlevél, illetve a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérni. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható”. A hivatal álláspontja szerint viszont az intézkedésben elrendelt vetésmegsemmisítést azonnal el kell végezni, ellenkező esetben a gazdák akár milliós nagyságrendű büntetésekre is számíthatnak. Azonban, ha a bírósági eljárás során a Monsanto állításai bizonyosodnának be, a szaktárca által képviselt állam akár milliárdos kártérítési perek elé is nézhet.
Nincs haladék
A szükségesnek tartott intézkedést az MgSZH-hoz bevitt vetőmagminta alapján kell meghozni – közölte Bognár Lajos, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: ez a vetőmagminta pedig GMO-pozitivitást mutatott. Ezen a tényen nem változtat – a jelenlegi jogszabályi környezetben –, hogy a zöld növényben mit vagy hogyan mutatnak ki. Az érvényben lévő jogszabály egyértelműen elrendeli a vetőmag, illetve az abból kikelt növény megsemmisítését. A hatósági oldalról így nincs mozgástér. A bírósági eljárás kezdeményezése sem változtat mindezen, ugyanis a normál ügymenet, vagyis a közigazgatási eljárási törvény alapján történik az eljárás. Ez pedig azt jelenti, hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, igaz, az ügyet ettől függetlenül megvizsgálja az MgSZH – fejtette ki. (MTI)
