Most jön a teszt tesztje
Most már persze az esetleges olasz államadósság-válság veszélyétől kísérve, ami új fejlemény, sürgetővé teszi a görög krízis kezelését, de amivel kapcsolatban az EBA nem vizsgálhatta a bankokat, mert a stressztesztet már korábban lezárták. Lényegében arról beszélgetnek, és remélhetően döntenek csütörtökön, hogyan lehetne mérsékelni a fenntarthatatlannak bizonyuló, a nemzeti össztermék (GDP) 160 százalékára rugó görög államadósságot, és ebből menynyi részt vállalnának azok a bankok, biztosítók és nyugdíjalapok, amelyek vásároltak az athéni kormánytól állampapírokat.
Az EBA várva-várt banki stressztesztje a kilencven vizsgált pénzintézetet jobb állapotban találta, mert éppen a vizsga miatt többen is feltőkésítették magukat még tavasszal. A feltételezett romló körülmények között tesztelt bankok tőkeellátottsági mutatójának átlaga a 2010 végi 8,9 százalékról így csak 7,7 százalékra esne. Ha nem előzték volna meg a tesztet a bankok még időben, akkor most húsz bukhatott volna el a vizsgán, de csak nyolc (köztük öt spanyol) vizsgázott egyesre, mert említett mutatója nem éri el az öt százalékot, tehát további tőkére lesz szüksége, amiről az adott országokban – Ausztria és Görögország érintett még – intézkedni kell valamilyen formában. S tizenhatnak – köztük hét spanyolnak – csak szerény kettesre futotta, mert mutatója hat százalék alatt van, tehát nekik is tenniük kell valamit, de ezt az EBA nem számszerűsítette. A nyolcaknak viszont 2,5 milliárd eurót kellene önmagukba invesztálniuk, igaz, ha a húsz bukott volna, akkor ez az összeg 25 milliárd lenne.
A kérdés az, teszteli-e a tesztet a piac. – Bankonként több mint háromezer adatot publikáltunk, ami átláthatóvá teszi a bankrendszert, és úgy véljük, hogy ez nagyban megnöveli a bizalmat az európai bankrendszer iránt, aminek következtében e pénzintézetek könnyebben jutnak forráshoz, és ezáltal aktívabban tudnak részt venni a gazdaságok finanszírozásában – mondta lapunknak Farkas Ádám, az EBA főigazgatója péntek este. Hozzátette: a kedvezőtlen gazdasági eseményeket feltételező forgatókönyv szerint vizsgált bankokat 400 milliárd eurós veszteség esetére tesztelték, vagyis azt nézték, ilyen drámai fordulatra hogyan reagálnának.
Sajtóértekezletén Andrea Enria, az EBA elnöke utalt rá, hogy szinte minden bank tiltakozott az adatok ilyen széles körének publikálása ellen, aminek az oka az lehet, hogy nemcsak a banki elemzők tölthetik a hétvégét a számok megemésztésével, hanem azon befektetők is, akik felvásárlásokon törik a fejüket.
Most az elemzőkön a sor, akik arra is kíváncsiak, hogy a számok menynyire érzékeltetik a bankok állapotát, ha Görögország csődbe menne. S bár forrásaink szerint nincs egyértelmű összefüggés az EBA tesztjének és Van Rompuy csúcsmeghívójának időzítése között, a csütörtöki találkozó tétje az, hogy megtalálják-e a megoldást, miként járulhatnának hozzá a bankok is a görög adósság csökkentéséhez, azaz mekkora veszteséget hajlandók elviselni, hogy segítsenek a görögöknek valamiképpen elkerülni a csődöt, amit az EBA nem is vett számításba, arra hivatkozván, hogy az eurózóna szerint egyik tagállam sem omolhat össze pénzügyileg.
A stresszteszten most elbukó nyolc európai pénzintézetből (Banco Pastor, Caja de Ahorros dei Mediterraneo, Grupo Banco Caja, Caixa d’Estalvis de Catalunya, Caixa d’Estalvis Unió de Caixes de Manlleu, EFG Eurobank Ergasias, ATE Bank, Österreichische Volksbanken) egy máris jó úton halad, hogy rendezze tőkehelyzetét. Az osztrák Volksbank az eredmények közzététele után kiadott közleményében rossz néven is vette az EBA róla kiadott jellemzését. A bank szerint komolyan veszik a teszt eredményét, azonban kritikáját fejezte ki az Európai Bank Hatósággal (EBA) szemben amiatt, hogy nem vette figyelembe az elmúlt időszakban a tőkeemelés érdekében tett lépéseket, például a kelet- és középeurópai érdekeltségeket tömörítő Volksbanken International (VBI) eladását. A Volksbank ugyanis csütörtökön este szándéknyilatkozatot írt alá az orosz állami tulajdonban lévő Sberbankkal a tucatnyi régiós leányt, köztük a Magyarországi Volksbank Zrt.-t magában foglaló VBI értékesítéséről. (A VBI-ért korábbi információk szerint versenyben volt az OTP Bank is.) Az adásvétel lezárása az év végéig várható. A vételárról nem közöltek részleteket. Előzőleg különféle értesülések láttak napvilágot az árral kapcsolatban, ezekben 400–700 millió euró közötti összegek szerepeltek. A Volksbank azután keresett vevőt a VBI-re, hogy a teljes, ausztriai üzletrészeket is magában foglaló csoportra nem került vevő.
Az orosz bank elnöke, German Gref pénteken Moszkvában bejelentette: teljes egészében a Sberbank saját struktúrájába integrálják a VBI-t, a folyamat várhatóan két-három évig tart. Megőrzik a VBI ügyfélstruktúráját, amely Gref elmondása szerint főleg kis- és közepes vállalatokból áll, de kínálatát bővíteni fogják azokkal a szolgáltatásokkal, melyeket a Sberbank Oroszországban nyújt. A Sberbanknak ez az első európai befektetése, külföldön eddig csak a FÁK-államokban terjeszkedett, fejlesztési stratégiája értelmében azonban 2014-re a nemzetközi műveletekből származó bevételeit 5–7 százalékra akarja növelni.
