Kerti bujaságok

Sokan megirigyelték a mediterrán országok buja kertjeit, és bevásároltak néhány növényt. A drága szerzemények aztán sok helyen csak senyvednek, majd a szemétdombon végzik.

Már a vásárláskor nézni kell, hogy honnan származik a növény. Nagyobb a kockázat, ha Dél-Európa számos díszfaiskolájának valamelyikében „készült”, mint ha itthoni kertész állította volna elő, akár üvegházban is. A külföldi növény hozzáértő gondozás híján a hazai kertben szinte biztosan elpusztul, mert a Kárpát-medence éghajlata nagyon különbözik a tengermelléki klímától. Van azonban néhány dekoratív cserje, amelynek egyes változatai bírják a magyar éghajlatot is, és a kert tartós díszévé válhatnak.

Ilyen a rendkívül jól alkalmazkodó leander, ami elviseli a hideget, de nálunk csak kevés helyen telel át a szabadban. A leander látszólag jól tűri a szárazságot, mert eredeti élőhelyén a mélyre törő gyökérzete általában eléri a talajvizet. Ezt modellezhetjük, amikor a leanderescserepet egy másik nagyobb – az alján nem kilyukasztott –cserépbe vagy lavórba állítjuk. A leander vízigényére jellemző, hogy egy melegebb nyári napon, a másfél méter átmérőjű koronájú, 80–100 kiló földben álló növény 30–50 liter vizet is elfogyaszt. Bő és folyamatos virághozammal hálálja meg a heti egyszeri tápoldatozást. Elegendő az öntözővízhez adagolni a vízben oldható – foszforban „túlsúlyos” – kombinált műtrágyát.

Világjáró növény a rododendron is. Nemcsak a most virágzó kerti, hanem cserepes változatai, az azáleák is népszerűek. A rendkívül sokoldalú növény csaknem ezer faja és több ezer hibridje ismert a világon. Hazánkban kizárólag a keményebb téli hidegeket is tűrő fajokat érdemes telepíteni.
A rododendron olyan kertekbe ajánlható, ahol kvázi aljnövényzetként lehet a nagyobb növények alá, mellé telepíteni, ahol megfelelő árnyékolást biztosítható számára. A rododendron kizárólag amészmentes, savanyú talajt és éppen ezért a lágy vizet szereti. Telepítése előtt érdemes talajcserére vállalkozni, de kis szerencsével a helyi savanyítás is megoldható.

A telepítéskori savanyításra vásárolható savanyú tőzeg (osli), tölgy, bükk leveleit, hosszú fenyőtűket tartal-
mazó avar, fenyőkéreg vagy fenyőforgács. Későbbi savanyításra a kertészeti áruházakban beszerezhető különleges savanyító tápoldat is megfelelő, de jó megoldás az öntözőkannával kijuttatott hígított borecet is. Viszonylag kis gyökérzete miatt a talajcserét elég kis területen elvégezni számára. A rododendronok sajátossága, hogy az elnyílt virágok kitörését nem szabad elmulasztania, különben a következő években elmarad a bimbóképződés.

A jövő héten a kerti tavakról és medencékről írunk.


Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.