A felmérés szerint 100 megkérdezettből 83-nak semmilyen félretett vagyona nincs, ráadásul a háztartások nem is igazán bíznak abban, hogy a közeli jövőben jelentősen tudnák gyarapítani a tartalékaikat. Aki mégis félre tesz, az inkább a kevésbé kockázatos, rövid távú banki befektetési lehetőségeket keresi a kockázatosabbnak tartott értékpapírokkal szemben.

A jövőről sem alakult ki optimista kép: a megkérdezettek csupán hatoda bízik abban, hogy félretett vagyona a következő hónapban gyarapszik, közel kétharmaduk nem számít sem jövedelme, sem megtakarítási képessége változására.

Az adóváltozásokkal kapcsolatban keletkező többletjövedelmet a megkérdezettek 55 százaléka a havi fixkiadások finanszírozására – hiteltörlesztés, rezsiköltségek, áremelkedések kompenzációja – fordítja, 10 százalék teljes egészében félreteszi, 17 százalék azonban saját célra költi, olyan termékeket vagy szolgáltatásokat vásárol, melyet korábban nem engedhetett meg magának. Jelentősen, közel 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik már meglévő megtakarításaikat első helyen a váratlan kiadások törlesztésére szánják, a nyugdíjas évekre takarékoskodás viszont jelenleg – a gyerekek jövőjének biztosítása után – csak a harmadik a megtakarítással rendelkezők prioritási listáján.

4%

JÓ HÍRNEK SZÁMÍT a kutatók szerint, hogy nagyon kevesen, a megtakarítással rendelkező válaszadóknak mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy készpénzben, vagy más nem banki termékben, például nemesfémben, műtárgyban tartja a félretett pénzét.