Aggódik a jövő miatt az MNB
A Járai Zsigmond jegybanki felügyelőbizottsági elnök vezette, Simor András MNB-elnökből és Domokos László számvevőszéki elnökből álló KT feladata véleményezni a büdzsét, a testületet bizonyos esetekben vétójoggal ruházta fel a parlament.
A KT érdemi munkájának első lépéseként szerdán publikálta első elemzését az államháztartás folyamatainak alakulásáról, ezt még két jelentés követi az idén. Simor András bevezetőjében elmondta, hogy következő munkájuk szeptember vége felé jelenik meg, és a benyújtott 2012-es büdzsétervezetet boncolja. Ezt a költségvetéshez benyújtottmódosítások hatásait is felmérő tanulmányuk követi decemberben, amit a büdzsé sarokszámainak elfogadására időzítenek, majd tavasszal publikálják a 2013-as büdzsé előkészületeihez bázisként szolgáló kitekintésüket. Simor reméli, hogy a költségvetés elkészítésében közreműködők hasznosítani tudják majd a leírtakat, s szakítanak azzal a rossz hagyománnyal, hogy eleve felültervezik a büdzsé bevételi oldalát, s a makrogazdasági és demográfiai folyamatok szellős kezelésével már eleve lehetetlenné teszik a hiánycél megvalósulását.
A tegnap ismertetettekkel alighanem elégedett lehet a jegybanki vezetés megállapításait eddig folyamatos kritikával illető kormány, ugyanis a 2011-es hiánycél betarthatóságát erősítette meg Varga Lóránt elemzői csapata. A költségvetési törvény jú niusi módosítása során az adóbevételek előirányzatának 176 milliárd forintos csökkentésével és a kiadási oldalon a stabilitási tartalék „bezúzásával” helyreállították az egyensúlyt, sőt az egyedi, rendkívüli tételektől – mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása – megtisztitott eredményszemléletű egyenleg jó esetben 2,8 százalékosra is csökkenhet.
A teljesülést kockázatok övezik. Varga szerint az idei egyenleget 0,5-0,6 százalékos bizonytalansági tényező ronthatja, ebben a leghúzósabb tétel a stabilitási tartalék elvonása lehet, ami ősszel működési nehézségeket és pénzügyi feszültségeket okozhat. A másik fő kockázatot a lakossági fogyasztás növekedésének a reálisnál rózsásabb kormányzati megítélésében látják.
Jövőre azonban a GDP két százalékát meghaladó, azaz 500 milliárd forint feletti megszorításra lesz szükség ahhoz, hogy az eredetileg kijelölt 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt ne lépje túl a kormány. Amíg az idén rendelkezésre állt a magánkaszszák vagyona, addig jövőre ehhezmás forrást kell keresni.
500 MILLIÁRD
A NEMZETI BANK szerint 500 milliárd forintnál is nagyobb megszorításra lehet szükség a hiánycél betartásához.