Sietség és időhúzás az eurózónában
A híresztelést senki sem cáfolta, s a találkozó súlyát növeli, hogy péntek este teszik közzé az európai bankvizsga eredményét, ekkor derül ki a piacok számára is, hogy mely pénzintézetek szorulnak újabb feltőkésítésre és szerkezetátalakításra. Ám hogy ez a kép nem lesz nagyon kedvező, azt jól jelzi a tárcavezetők külön közleménye arról, hogy a bankmentés következő szakaszára készen áll az EU. A legjobb lenne a piacról megoldani az esetleges tőkegondokat, de ha kell – az állami támogatásokra vonatkozó uniós irányelvek figyelembevétele mellett –a kormányok is beszállhatnak.
Nem mindenki tartja egyformán fontosnak a pénteki csúcsot. Vannak olyan vélekedések, hogy a görög helyzet kezelése ráér szeptemberben. Hétfő este is csak annyi derült ki, hogy az eurózóna szélesíti az ideiglenes mentőalap mozgásterét. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a kormányok által összeadott 440 milliárd eurós hitelkeretű pénzügyi társaság görög kötvényeket vesz majd, hogy csökkentse a GDP-hez mérten 150–160 százalékos athéni adósságterhet. Az európai pénzintézetek pedig önként dönthetnék el, hogy felajánlják-e vételre fél vagy háromnegyed áron a náluk lévő papírokat, s leírják-e a veszteséget. Valószínű, hogy az EFSF alacsonyabb kamatot és hosszabb futamidőt kínál majd, alighanem az íreknek és a portugáloknak, meg a következő segélycsomagban Görögországnak is.
A sietség és az időhúzás ele meit vegyítő euróövezeti taktika inkább elbizonytalanítja a piacokat, amelyek már a következő gyenge láncszemként kezdenek Olaszországra tekinteni. Itália 120 százalékos államadóssága alacsonyabb a görögnél, de öszszegszerűen természetesen sokkal nagyobb, hiszen 1800 milliárd eurót tesz ki, szemben Athén 340 milliárdjával, vagyis nincs az az uniós mentőalap, amely megmenthetné. – A piacok lehiggadnak a következő hetekben, ha az olasz parlament is jóváhagyja a kormány által már elfogadott megszorítócsomagot, amely 2014-re kiegyensúlyozza a büdzsét –mondta lapunknak Benedicta Marzinotto, a brüsszeli Bruegel intézet kutatója.
Mitől szenved Itália?
Az Európai Bizottság is arra biztatta kedden Olaszországot, hogy hajtsa végre a stabilitási programját, és hozza egyensúlyba költségvetését 2014-re. Itáliának sem átmeneti, sem tartós fizetési gondjai nem merültek fel, s teljes – állami és magán – adósságának a GDP-hez mért aránya is kedvezőbb, mint az eurózóna perifériájába sorolt tagországokban, de ezen arányon belül az államadósság a magasabb, amelynek csaknem felét a külföldi befektetők finanszírozzák.