Itáliában fertőz a pénzügyi járvány
Akik a jelek szerint mégis átgondolják, miként csökkenthetnék Athén adósságterhét, hátha így elejét vehetik a görög, ír, portugál fertőzés tovaterjedésének Itáliára és Spanyolországra.
A befektetők azonban német államkötvényekbe és svájci frankba menekítik eszközeiket, mert egyre idegesebben figyelik az eurózóna válságkezelését, amelynek következtében nemhogy enyhülne, de inkább eszkalálódik a krízis. Ennek jele, hogy esett a német hozam és erősödött a svájci frank az euróval szemben hétfőn. Holott a pénzügyminiszterek ezen a napon a második görög mentőcsomagot akarták összerakni, ám a piacok továbbra is előttük járnak.
Múlt pénteken kikezdték Olaszországot is. Egyrészről a nagy itáliai bankok részvényárfolyamai zuhantak, másrészről az olasz államkötvények hozama ugrott meg, vagyis drágultak a papírok. Mind nagyobb az aggodalom, hogy a héten, pénteken este nyilvánosságra hozandó európai bankvizsga eredményei nem növelik majd a hitelességet. S jó néhány kormány arra kényszerül, hogy rögvest bejelentse, miképpen támogatja meg a gyengélkedő pénzintézeteket. További riadalmat keltett, hogy Silvio Berlusconi összerúgta a port Giulio Tremonti pénzügyminiszterrel, akiben viszont bízik a piac, mert ő az, aki a költségvetési szigort képviseli. S bár az olasz kormány jóváhagyott egy 47 milliárd eurós, hároméves hiánycsökkentési tervet, melynek következtében a büdzsé egyensúlyba kerülne 2014-re, a piacok egyáltalán nem nyugodtak, hiszen a tervet még a római parlamentnek is el kéne fogadnia a nyár végéig.
Hétfőn a helyzet tovább romlott, az olasz tőzsdei hanyatlás átragadt Spanyolországra és Portugáliára is.
Az olasz tízéves papírok hozama 5,47 százalékra emelkedett, s a hivatkozási értéknek tartott német államkötvényhozamhoz képest a különbség 268 bázispontra kapaszkodott fel, ami az euró bevezetése óta a legmagasabb. A spanyolok a maguk 308 pontjukkal szintén rekordot döntöttek.
Üzent is Brüsszelbe Angela Merkel német kancellár, hogy mihamarabb nyélbe kéne ütni a következő görög segélyprogramot, máskülönben tényleg az egész eurózónát fenyegetni fogja a válság. Hozzátette, beszélt Silvio Berlusconival is a költségvetési fegyelem fontosságáról.
A legfontosabb kérdés mégis az, hogyan oldódik meg minél hamarabb a görög válság. A görögök megkapták ugyan a tavalyi 110 milliárd eurós hitelkeretből az ötödik, 12 milliárd eurós részt, de egyértelmű – s erre célzott hétfői újabb figyelmeztetésében a portugál adósságot a múlt héten leértékelő Moody’s –, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reményei ellenére Athén akár még hosszú évekig távol kényszerül maradni a piaci finanszírozástól. Miután a görög parlament a múlt hónap végén megszavazta az új megszorítócsomagot, az eurózóna elvileg készen állna a következő hitelcsomag nyújtására, de ennek előfeltétele, hogy Görögország gyors ütemben privatizálja az állami vagyont, s hogy Athén külföldi magánhitelezői is vállaljanak részt az akcióban, legalább 30 milliárd euróval 2014-ig.
Csődcsapdában
Többféle ötlet látott már napvilágot a görög csőd megelőzésére, ám egyik sem tekinthető megnyugtatónak.
A franciák javaslata szerint a lejáró görög kötvényekből befolyó részt bizonyos pénzintézetek hetven százalékban továbbgörgetnék harmincéves papírokba. A hitelminősítők közül a Standard and Poor’s azonban jelezte: ez is csődszerű megoldás. Ha viszont a görög állampapír csődminősítést kap, az Európai Központi Bank nem fogadhatja be, ennek nyomán pedig gyorsan összeomolhat a görög bankszektor. Felmerült az is, hogy az eurózóna ideiglenes mentőalapja nyújtson kölcsönt, hogy a görögök vissza tudják vásárolni saját kötvényeiket. Amelyek így névérték alatt cserélnének gazdát, vagyis ez mégiscsak egyfajta csődszerű megoldás.
47 MILLIÁRD
AZ OLASZ KORMÁNY jóváhagyta a 47 milliárd eurós, hároméves hiánycsökkentési tervet, de a parlament még nem szavazta meg.
