A Parlament hétfőn szavaz Rogán Antal, Mengyi Roland és Manninger Jenő egyéni indítványáról, amely a szitek létrehozásáról szól, s nemigen lehet kétség afelől, hogy az Országgyűlés el is fogadja a javaslatot. A törvénytervezet hangzatos indokokat vonultat fel: a szitek létrehozására azért van szükség, hogy Magyarország a kelet-közép-európai régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon. A szit (angolul reit, azaz real estate investment trust) egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat kizárólag magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze.

Makett a tavaszi Lakásvásáron. Egyelőre nem lesz nagy az érdeklődés

– Mivel az ingatlanhasznosításból és -fejlesztésből realizált jövedelem kilencven százalékát osztalékként fizetnék ki a befektetőknek, az ilyen társaságok tőkevonzó képessége az átlagosnál magasabb, tipikus osztalékpapírként működhet majd, ily módon pedig az árfolyamkockázata a tapasztalatok szerint kisebb lehet – hívja fel a figyelmet Tomcsányi Gábor, az ingatlanfejlesztéssel és befektetéssel foglalkozó SCD Group vezérigazgatója.

Tomcsányi szerint itt volt az ideje az Európai Unió tíz országban működő, a befektetők által tehát már jól ismert, ezért a bizalmat erősítő társasági forma bevezetésének. – Az ingatlanalapok befagytak, a banki projektfinanszírozás még mindig nem élénkült fel kellően Magyarországon, így a szitek egyik legnagyobb hozadéka a friss tőkebevonási képesség lehet a fejlesztők számára – mondta Tomcsányi, aki szerint legkorábban a törvény elfogadását követő fél, háromnegyed év múlva jöhet létre az első ilyen társaság.

– Az ingatlanfejlesztőknek a tőzsde egyúttal marketingértéket is jelent, de az is fontos, hogy a kisbefektetőket és a privátbanki ügyfeleket is meg tudják célozni – mutat rá az SCD vezére, ám hozzáteszi: a tőzsdei jelenlét transzparenciakövetelményeit a jogszabály nem enyhíti majd, tehát a befektetők ellenőrzött környezetben, átlátható portfólióval rendelkező, likvid eszközbe fektethetik pénzüket. A tízmilliárdos értékhatár persze adott okot némi politikai vitára. Veres János volt pénzügyminiszter módosítót is nyújtott be a javaslathoz arra vonatkozóan, hogy hárommilliárd forint legyen a küszöb. – A tízmilliárdos küszöb indokolatlanul hoz helyzetbe egyes vállalkozásokat, s felmerülhet a gyanú, hogy néhány vállalkozásra írták a törvényt. Annál is inkább, mert a benyújtók a mai napig nem indokolták meg, miért most, s miért ilyen sietve kívánják átvinni javaslatukat a házon – fejti ki véleményét az MSZP-s politikus. Az illetékmentességről úgy vélekedett, hogy ilyen lanyha piacon ez egy indokolható kedvezmény az egyébként komoly tőkét megmozgató és befektetéseket végrehajtó vállalatoknak. Annál is inkább, mert az adót a befektetők az osztalék után megfizetik majd.

Más ingatlanpiaci szakértők azonban úgy vélekednek, hogy a tízmilliárdos küszöb éppen a befektetők érdeke lenne, hiszen ez garanciát nyújt arra, hogy csak komoly csoportok mehessenek a tőzsdére, emellett hárommilliárdot elég könnyen össze lehet szedni, s ez esetben sokan csak azért alakítanának sziteket, hogy részesüljenek az illetékmentességben.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter lapunk megkeresésére csak annyit mondott: a javaslat nem indokolja meg, hogy ezek az ingatlantársaságok miért nyújtanának jobb feltételeket a befektetőknek, mint az ingatlanalapok, s szerinte nem igaz az amegállapítás sem, hogy azok teljesen befagytak. Ennek ellenére nem tartja ördögtől valónak az elképzelést, csak mint fogalmaz, az indokok nem egyértelműek.

Piaci forrásaink arra is figyelmeztetnek a javaslattal kapcsolatban, hogy nem lenne meglepő, ha egyes bankok a válság alatt bent maradt ingatlanportfólióikat lassan piacra dobnák, elérkezettnek láthatják ugyanis az időt egy ilyen lépésre. Ez esetben az illetékmentesség nagyon komoly kedvezmény az adásvétel során. A szitekbe ugyanakkor maguk a bankok nem vihetik be könynyen a portfólióikat: a javaslat szerint bankok és intézményi befektetők csak tíz százalékot birtokolhatnának a társaságokban. A javaslat pozitív hozadéka lehet az is, hogy a ma adózási okokból luxemburgi és svájci holdingközpontokbanműködő vállalkozások viszszatérhetnek a magyar pénzügyi piacokra – vélik a szakértők.