Látogatás az ország hátsó udvarán

Augusztus végéig összesen harminc városi fiatal tölt el egy-egy hetet vidéken, olyan gazdaságokban, amelyeket ugyancsak fiatalok vezetnek. A főiskolás, egyetemista, illetve frissen végzett résztvevők a mindennapi gyakorlat során ismerkednek meg a többi között a juh, a tehén, a mangalica disznó, a liba, a kecske, vagy éppen a rackajuh tartásával.

Lesz, aki szőlészetbe, tejgazdaságba, virágkertészetbe megy. Van, aki majd nomád körülmények között lakva ismeri meg azt, milyen élni és dolgozni egy olyan tanyán, ahol még áram sincs. Megtudják milyen kemény fizikai munka hajnaltól estig a gazdaságban dolgozni, de ízelítőt kapnak abból is, hogy milyen finom a kertben frissen leszedett zöldség, vagy éppen mennyire jól tud esni egy olyan birkapörkölt, amelyet frissen vágott állatból készítenek.

Az egyhetes látogatások a kezdetét jelentik a Vidék Kaland Programnak, amelyet az Agrya indított el abból a 92 ezer euróból – közel 25 millió forintból – amelyet az Európai Bizottság pályázatán nyert, illetve az ehhez szükséges 50 százaléknyi önrészből. A jövő májusig tartó programsorozat a többi között külföldi szakmai útból, workshopból, 10-12 éves gyerekeknek tartott oktatásból áll. A legolcsóbb része egyébként éppen az említett vidéki munka, hiszen a fogadó gazdák ingyen vesznek részt a kezdeményezésben, a fiatalok után pedig csak az alkalmimunkavállaláshoz kötődő költségeket kell befizetni, illetve volt egy traktoros tréning is, de mindezek összes ségében alig meg Mikula Lajostól, az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége elnökétől.

A kezdeményezés alapgondolata, olyan kommunikációs programsorozatot létrehozni, amely eléri azokat a fiatal városi fogyasztókat, akik egyébként nyitottak a vidékre, illetve számít nekik, hogy milyen életmódot folytatnak. Az agrárszervezetek kommunikációja ugyanis abból a szempontból problémás, hogy túl belterjes, nagyon a szűken vett szakmának szól.

A 91 jelentkező közül kiválasztott fi atalok most a maga valóságában látják Magyarország hátsó udvarát – mondta Mikula Lajos. A mindennapi fizikai munkán keresztül ugyanis betekintést kapnak a gazdaságokműködésébe, a gazdák életébe. Érdekes lesz számukra, hiszen alapvetően nem az agrárium iránt érdeklődnek, hanem közgazdásznak, jogásznak, vegyésznek, építésznek, pszichológusnak, szociológusnak, vagy éppen kommunikációs szakembernek tanulnak. Az összes pályázó között egyetlen fizikai munkás volt, de mielőtt megszületett volna a döntés a részvételéről, jelezte, hogy munkát kapott Ausztriában – tette hozzá az elnök.

Az első két fiatal, Hajniss Ildikó és Asztalos Miklós tegnap érkezett haza Hódmezővásárhelyről, ahol tanyasi gazdálkodásban vettek részt. Egyelőre Mikula Lajos blogjából tudjuk hogyan teltek a napok. Ahogyan az elnök írja: „az első csapat a legkeményebb helyre ment, Gilicze Zsoltihoz. Mindenképpen meg akartam őket látogatni. Láthatóan jól érzik magukat a körülmények ellenére, vagy talán pont amiatt. Az élményeiket majd leírják ők maguk. Egy gondjuk van, a korai kelés. Amikor megkérdeztem, hogy mi a véleményük a melóról, Asztalos Miki azt mondta: „Zsolti egész évben azt csinálja, amit én csak néhány napig. Nagyon kicsinek érzem magam.”

Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e folytatása a kezdeményezésnek, Mikula Lajos azt válaszolta: gondolkoznak azon, hogy a jövőben a helyi termékek helyi feldolgozóit, kis családi üzemeit látogathatnák meg a fiatalok, de erről még nincs konkrét döntés.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.